Horváth Márk, a kerekesszékes fiatal férfi, éppen most él át egy különösen nehéz időszakot, hiszen az édesanyja temetésére készül, ami számára óriási veszteséget jelent. A szívét összetörő fájdalom ellenére nem anyagi támogatást keres, hanem inkább érzelm

Nagy bajba került a kerekesszékes fiú édesanyja halála után. Horváth Márk egyetlen megmaradt támasza, a nevelőapja is lebetegedett, így mindössze hatvanezer forintból kell megélniük. Már a szükséges gyógyszereket sem tudta kiváltani. A kiskunfélegyházi fiatalember segítséget kér, de nem pénzt.

Márk a világra jövetelének pillanatában oxigénhiányos állapotban találta magát, de édesanyja, Eta mérhetetlen szeretetével és eltökéltségével megakadályozta, hogy a sors elragadja tőle. Az orvosok lemondtak róla, de Eta nem adta fel: finom pokrócba burkolta, és hazavitte, hogy megadja neki a legjobb esélyt az életre. Márk számára Eta nem csupán egy szülő volt; ő képviselte a biztonságot és a reményt, mindig ott állt mellette, bármilyen nehézség is érte. A kezdeti években Márk még felfedezhette a világot, járkálva, mint bármely más gyermek, de az idő múlásával a sors kegyetlenül közbeszólt, és kerekesszékbe kényszerült. Amikor Eta néni elment, a fiatalember újra kezdte keresni a támaszt, és nevelőapja vette át a gondoskodást. Ám a sors ismét megpróbálta: a nevelőapa is megbetegedett, és Márk ismét magára maradt a nehézségekkel, egyedül, mindenki nélkül, akire támaszkodhatott volna. Az élet próbái ezúttal is megmutatták, mennyire törékeny az emberi létezés, és hogy a szeretet és a támogatás mennyire pótolhatatlan.

Sokszor éhezik Horváth Márk

A fiatalember nagyon szeretne dolgozni, de az ő állapotában nem kapkodnak utána a munkáltatók, így azt a kevés pénzt kell beosztania egész hónapban, amit a rokkantsága után kap.

- Sóhajt fel a fiatalember, aki hiába kutat állás után, minden próbálkozása csak csalódást hoz. Az utolsó fillérig elköltötték a félretett pénzüket a temetés költségeire.

A kerekesszékbe ülő fiatalember egy pillanatra megállt, és körbenézett a zsúfolt téren. Szemeiben egyfajta eltökéltség csillogott, ahogy a járókelőkre nézett. Tudta, hogy néha nehéz megkérni másokat a segítségre, de most szüksége volt rá. Hangján érződött a határozottság, amikor megszólította az arra haladókat: "Kérem, segíthetne nekem egy kicsit?" Az emberek arca különböző reakciókat tükrözött, de a fiatalember reménykedett, hogy talál olyanokat, akik szívesen nyújtanak neki támogatást.

Márk teljesen kétségbeesett, fogalma sincs, merre tovább. A népszerű közösségi platformon osztotta meg a gondjait, kérve az emberek támogatását, hogy megtalálja a kiutat, és elkerülje az éhezést.

„- Remélem, hogy valaki észreveszi a nehéz helyzetünket, és mellénk áll a bajban” – mondja Horváth Márk, bízva abban, hogy a sorsukra végre felfigyel valaki, aki segíthet nekik a megpróbáltatások során.