Fedezd fel a kultúra kincseit a Zirci Bakony Múzeumban! Egy múzeumi látogatás mindig izgalmas kaland, ahol a múlt titkai és a helyi értékek elevenednek meg. Éld át a látványt, tapasztalj meg új élményeket, és merülj el a történelem varázsában!

Kirándulások, utazások, túrák, hegyek, völgyek, barlangok, várak

A Bakony egy lenyűgöző és sokszínű hegység, amely Magyarország szívében terül el, és csodálatos túrázási lehetőségeket kínál a felfedezők számára. A jól kijelölt túraútvonalak mentén barangolva a természet csodáit is felfedezhetjük. Ha azonban igazán mélyebb betekintést szeretnénk nyerni a Bakony élővilágába, érdemes ellátogatnunk a Zircen található Bakonyi Természettudományi Múzeumba. Ez a múzeum remek kiindulópont lehet az ismerkedéshez, hiszen itt alaposabban megismerhetjük, milyen különleges állatok és növények élnek a Bakony erdeiben. A kiállítás révén nemcsak elméletben, hanem a későbbi túráink során a valóságban is könnyen azonosíthatjuk őket. A múzeum jól megkomponált tárlatai a természet iránt érdeklődők számára igazi élményt nyújtanak, és még a gyerekek figyelmét is sikerül lekötniük egy időre. Tehát bátran állíthatjuk: a múzeumlátogatás nemcsak hasznos, hanem rendkívül szórakoztató is! Nézzük meg, milyen kincseket rejteget!

Hol található? Magyarországon, Veszprém megyében, Zircen, az apátság területén. Térképen ITT. Az apátság impozáns épületegyüttesében, az árkádok alatt van a múzeum bejárata.

A Rákóczi téren, illetve a közeli utcákban, vagy az arborétum hátsó bejáratánál található parkolóhelyek állnak a rendelkezésünkre.

A bejáraton belépve gyönyörű lépcsőházba jutunk, a múzeum az első emeleten található. De egy lelet már a lépcsőről is megnézhető. Valami őslény csontjait rejti a tároló.

Az első emeleten, a szürke ajtó mögött bontakozik ki a varázslat. Könnyedén rátalálhatsz, hiszen az út mentén elhelyezett táblák irányítanak, hogy pontosan merre is található a múzeum.

A Bakonyi Természettudományi Múzeum 1972-ben, hazánk egyetlen vidéki természettudományi szakmúzeumaként jött létre Zircen.

Ahogy átléptem az ajtón, szembesültem a bejárat melletti látványos színjátékkal: két hatalmas szarvasbogár harcolt egymással, ők Európa legnagyobb bogarai. A csata középpontjában egy nőstény állt, akire mindketten áhítoztak, így a hímek között heves küzdelem bontakozott ki. A szarvakkal való fogás és az ellenfél hátára való fordítás művészete nem kis ügyességet igényelt, de a legizgalmasabb pillanatok akkor következtek, amikor az egyikük sikeresen ledobta riválisát egy faágról. A repülésük is megér egy misét, hiszen óriási rágóik miatt a levegőben kissé imbolyogva szállnak, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak. Emlékszem, amikor Szomolya mellett a kaptárköveknél jártam, egy ilyen hatalmas bogár szelíden elrepült mellettem, mintha egy helikopter zúgott volna el: nagy és hangos, szinte megállította az időt. A természet csodálatos részletei mindig képesek meglepetést okozni! 😊

A pénztár a szarvasbogarak társaságában helyezkedik el, amelyet a tükröződő üveg is tükröz. Itt érdemes megvásárolni a belépőt, nem pedig a hatalmas kertbe lépve, hanem az apátság pénztáránál!

És a folyosón elénk tárul a csoda! A Bakony megannyi élőlénye kicsitől a nagyig, gombáktól a növényeken át az állatokig.

A kiállítás négy izgalmas szegmensre bontva várja a látogatókat. Az első rész a Bakony varázslatos természeti világát idézi meg. A tárlat diorámái lebilincselően mutatják be a jellegzetes bakonyi tájak élő közösségeit, védett területeit, és a különböző élőhelyek növény- és állatvilágát. A látogatók így bepillantást nyerhetnek ebbe a csodálatos ökoszisztémába, amely a Bakony gazdagságát és sokszínűségét tükrözi.

A Bakony lenyűgöző, mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű, változatos táját tárja elénk. Itt három domináló erdőtípust ismerhetünk meg, amelyek gazdag élővilággal büszkélkedhetnek. A régióban nemcsak a jellegzetes állatfajok, hanem számos ritka és szigorúan védett növény is otthonra lelt, amelyek különleges szépségükkel és ökológiai jelentőségükkel emelik a Bakony értékét.

Az első "szekrényben" mindjárt találkozhatunk különböző madarakkal, növényekkel és gombákkal. Van itt cserszömörce, a félelmetes nevű sátántinóru, vetőfű, zöldike, sárga hagyma, ékes vasvirág, pusztai csenkesz, kunkorgó árvalányhaj, begöngyöltszélű tejelőgomba és meggyvágó is.

A folyosó jobb szélén a tölgyfák és bükkök varázslatos rovarvilágába pillanthatunk be.

A tölgyfákon élő védett bogarak közül a szarvasbogár, a nagy hőscincér és az orrszarvúbogár nem csupán különleges megjelenésükkel, hanem impozáns méretükkel is felhívják magukra a figyelmet. Azonban a tölgyesek rejtett csodái között számos apróbb rovar is megtalálható, melyeket érdemes felfedezni a nagy tárolóban.

Középen ott figyel a 43-as számú lenyűgöző orrszarvúbogár, amely valóban magára vonja a figyelmet. Mellette pedig egy különleges pillangó is helyet kapott, a 47-es csíkos medvelepke, amelynek neve szintén figyelemre méltó.

Itt különféle szitakötők is megfigyelhetők, mint például a nappali pávaszem, a pöszörlégy, valamint rózsabogarakat, tücsköket és cserebogarakat is fellelhetünk. Emellett a tölgyesekben számos színpompás pillangó repked, mindegyik különleges szépségével hozzájárulva a természet varázslatos sokszínűségéhez.

A másik oldalon, a három lenyűgözően berendezett dioráma között elhelyezkedő vitrinben a tölgyesek és bükkösök jellegzetes növényfajait ismerhetjük meg. E gyönyörű bemutatóhoz Csapodi Vera növényfestő színes akvarell másolatai nyújtanak segítséget, amelyek életre keltik a természet ezen csodáit.

Fedezzük fel a cseres-kocsánytalan tölgyesek varázslatos növényvilágát! Erdőinknek szinte egyharmada a cseres-tölgyesek és azok különböző formái. E fák széleskörű elterjedését nem csupán a természet, hanem az emberi beavatkozás is segítette: a csertölgy egykor rendkívül népszerű tűzifának számított. Lombkoronája 20-25 méter magasságot is elérhet, míg a cserje- és gyepszintje a kedvező fényviszonyoknak köszönhetően gazdagon és buján fejlődik.

A bükkfa különleges igénye a magas csapadékra és páratartalomra miatt csak a tölgyes öv felett képes jelentős erdőket alkotni. A Bakony-hegység kedvező csapadékviszonyai és a levegő párateltsége ideális környezetet biztosítanak a bükkök számára, így sok helyen már viszonylag alacsony tengerszint feletti magasságban is megtalálhatóak. A bükkösök lombkoronája sűrűn záródik, csupán a napfény egy kis részét engedi át, ami miatt az aljnövényzet szegényes, cserjeszintje pedig általában hiányzik. A gyepszinten is csupán néhány növényfaj képes alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez. Ugyanakkor a lágyszárú, hagymás növények szempontjából rendkívül gazdagok, így tavasszal, a lombfakadás előtt a bükkös erdő varázslatos virágzással telik meg.

A bükkös erdő különleges rovarvilágának bemutatására szolgáló tároló folytatja az izgalmas felfedezést, ahol a természet e csodás élőlényeivel ismerkedhetünk meg.

A Bakony bükköseinek jellemző faja az impozáns havasi cincér. Hasznos ragadozóink a futóbogarak: az aranyos bábrabló, a bőrfutrinka és a ragyás futrinka. Védett nappali lepkéink közül gyönyörködhetünk a nappali pávaszem, a színpompás fecskefarkú lepke példányaiban. (A bakonyi lepkékről külön kiadvány kapható a múzeumi boltban.) Éjjeli lepkéink közül a medvelepkék testnedvei mérgezőek, erre hivalkodó rajzolatuk figyelmeztet. A száraz, füves területek jellegzetes védett állata az imádkozó sáska.

Itt még fellelhető néhány különleges és érdekes élőlény: gyöngyházlepke, skorpiólégy, hamvasszövő, hullámos tarkaaraszoló, bükkfa-púposszövő, bíborbogár (11-es), karimáspoloska (13-as), tavaszi bársonylégy (14-es), kékfutrinka (15-ös), bordás csigarabló (18-as) és bihari holyva. Csak néhány a különösen furcsa nevű fajták közül! 😊

A következő diorámában alul különböző kosbor fajokban gyönyörködhetünk, fent pedig véres küzdelem zajlik.

A folyosó végén kétoldalt eredeti törzsrészleteken tanulmányozhatjuk a hegység őshonos és telepített fatermetű növényfajait.

A bal oldalon az őshonos növényfajok gazdag palettája található: bükkfák, hársak, tölgyek, juharfák, nyírfák, fűzfák, kőrisek, gesztenyék, nyárfák, égerfák, gyertyánok, szilfák és fenyők. Ezek a fák nemcsak a táj szépségét gazdagítják, hanem ökológiai egyensúlyt is teremtenek, hiszen élőhelyet biztosítanak számos állatfajnak és növénynek.

Jobb oldalon pedig a betelepített fajok: keleti ostorfa, bokrétafa, fehér eperfa, akác, júdásfa, vasfa, bálványfa, vörösfenyő, amerikai kőris.

Az 1. terem bejáratánál két ritka, egyedi botanikai értéket láthatunk. Az első diorámában egy tőzegmohás úszóláp rejtett világába pillanthatunk be. A nádból, sásból, tőzeg- és egyéb mohákból, valamint kisebb fákból összeálló sziget úszik a tó felszínén. Alatta vízben élő rovarokat is bemutatnak. A vízi skorpió - nevével ellentétben - a poloskák rendjébe tartozik. Itt látható legnagyobb vízi bogarunk, az óriáscsibor is. És halak is úszkálnak a vízben.

Magyarországon jelenleg szinte minden madárfaj védett, ami a természeti örökségünk megőrzésének fontos része. A „hagyományos” védelem egyik érdekes formájával, a téli madáretetéssel ismerkedhetünk meg az 1. terem bejáratánál. Ha a jobbra eső ablakhoz lépünk, csodálatos pillanatok tanúi lehetünk: a dúc- és ablaketetőkben elhelyezett eleség körül különféle madarak gyülekeznek. A Bakony völgyében honos költőmadarak, mint a csuszka, széncinege, kékcinege és barátcinege mellett a téli időszakban itt megjelenő „téli vendégek” is felbukkannak, mint a fenyőrigó, fenyőpinty és csíz. A gazdag madárvilágot tovább színesíti a vörösbegy, zöldike, mezei- és háziveréb, meggyvágó, citromsármány, feketerigó, valamint a tengelic is. Érdemes megfigyelni ezeket a csodás madarakat, hiszen a természet csodái mindig tartogatnak meglepetéseket számunkra.

A látogatókat egy lenyűgözően megvilágított élőnövény-bemutató várja, ahol a természet szépsége és sokszínűsége elevenedik meg. Az itt található növények mindennapi, nem védett fajokból állnak, és az évszakok váltakozásával folyamatosan frissülnek, így minden látogatás új élményeket tartogathat.

A vitrinben lenyűgöző módon elevenednek meg a vízi-mocsári élőhelyek jellegzetes lakói, mint például a tavi béka, a zöld levelibéka, valamint a kockás- és vízisikló. A nyirkos erdők titokzatos világát az erdei béka, a barna varangy, a törékeny gyík és az erdei sikló képviseli. A száraz dolomitkopárokban pedig a fali gyík, a rézsikló és a zöld gyík rejtőzik. A terrárium lehetőséget ad arra, hogy közelebbről megismerjük ezt a sokszínű élővilágot, és bepillantást nyerjünk a békák, gyíkok és siklók mindennapi életébe.

A következő vitrin a fenyőfői ősfenyves világával ismertet meg. A fenyves őshonosságát sokáig vitatták, a kérdés eldöntésében történeti dokumentumok is segítettek. Fenyőfő község és a fenyőerdő említésének korai - az erdőtelepítés gyakorlatát jóval megelőző - említése alátámasztja a fenyves őshonosságát, amelyben több ritka és védett bogárfaj él, így a daliás cincér, az ácscincér és a fenyves díszbogár.

A Vöröskönyves tárló lenyűgöző madárfajokat mutat be, mint például a sas- és sólyomfajokat, valamint a baglyokat. Itt találkozhatunk a rózsás gödényt és a nagy pólingot is – mind olyan fajok, amelyek az elmúlt évtizedek során eltűntek a Bakonyból és Magyarország más területeiről, vagy annyira megfogyatkoztak, hogy mára már komoly veszély fenyegeti a fennmaradásukat. Ez a kiállítás nemcsak a madárvilág szépségét tárja elénk, hanem felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára is.

El sem tudnánk képzelni, hogy ezek a gyönyörű madarak, mint a baglyok, héják, sasok és ölyvek, mind a kihalás határán állnak. Különösen meglepő, hogy a kerti rozsdafarkú is közéjük tartozik, pedig ő rendszeresen fészkel a kertünkben, és eddig minden évben két fészekaljat nevelt fel.

A lakóhelyi dioráma különleges módon tárja elénk a "hagyományos" madárvédelem egy alternatív aspektusát, amely a madarak fészekodúkkal való megsegítését hangsúlyozza. Ezen a helyszínen lehetőségünk nyílik arra, hogy "bekukkanthassunk" különböző madárfajok fészkébe, így közelebbről is megismerhetjük életmódjukat. Külön figyelmet kap a Bakony településeinek gazdag madárvilága, amely izgalmas felfedezéseket kínál számunkra.

Alul pedig összehasonlíthatjuk a kismadarak fészkét, illetve a tojásait.

Ez pedig a bakonyi legelőerdők madárvilága.

A legelőerdők öreg fái, amelyek hajlamosak az odvasodásra, számos odúlakó madárnak nyújtanak otthont, mint például a búbosbanka. A bokrok tetején gyakran megfigyelhetjük a tövisszúró gébicset, míg a földön a cigány csaláncsúcs fészkel. A jellemző kisemlős, az ürge, gyakran a ragadozó madarak célpontja. Egy-egy mélyebb szekérút löszfalában az egzotikus megjelenésű gyurgyalag is otthonra lelhet. A szurdokerdők legkorábban költő madárfaja a holló, amely nem ritkán már február közepén tojásait melegíti. Március és április során pedig itt találkozhatunk az átvonuló örvös rigóval is.

Hazánkban eddig felfedezett 240 puhatestű közül 109 faj a Bakony hegységéből származik. A hegységben élő puhatestűek közül a vízi élőhelyeken megtalálhatóakat kék háttérrel, míg a szárazföldi fajokat zöld alapon rendszerezték a tárolóban.

A fiallócsiga különleges módon szaporodik, mivel "elevenszülő", ami azt jelenti, hogy petéi az anya testében fejlődnek ki, és a kis csigák már azonnal önálló életet kezdhetnek. A tüskés csiga főként erdők avarjában vagy fadarabok alatt található meg, és ritka fajként a nyugati ajtóscsiga házának nyílását héjfedővel zárja le. Ez a faj védett, akárcsak az éti csiga, és eszmei értéke 2000 Ft. A múltban a festők gyakran használták a festőkagyló héját a színek előállításához, míg a belső gyöngyházrétegéből gombokat készítettek. A vándorkagyló pedig gyakran nagy csoportokban telepszik meg a víz alatti tárgyakon, látványos és figyelemfelkeltő jelenséget teremtve a vízi környezetben.

Bal oldalon tehát a vízi csigákat és kagylókat nézhetjük meg, a jobb oldalon pedig a szárazföldi csigákat. Nemrég olvastam, hogy a csiga a házának tekeredési irányát anyai ágon örökli. Hogy mik vannak? :-)

Egy impozáns, több száz literes akvárium teret ad a Bakony álló- és folyóvizeinek jellegzetes halainak, akik szabadon úszkálnak a vízben. Az "A Bakony halai" című kiadvány, amely elérhető a múzeumi boltban, remek útmutatót nyújt a téma iránt érdeklődők számára, lehetővé téve számukra, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a hegység gazdag, 34 fajból álló halfaunájába. Fedezd fel a Bakony vízi világának sokszínűségét, és ismerd meg ezeket a lenyűgöző élőlényeket!

Az ifjúság természettudományos ismereteinek és a természet iránti szeretetének előmozdítása érdekében dr. Bativai-Schüle Imre János 2006-ban a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak ajándékozta bakonybéli vadászházának lenyűgöző trófeagyűjteményét, valamint számos gyönyörűen preparált állatot, melyek a világ különböző tájairól származnak. Ez a különleges kiállítás nem csupán a Bakony gazdag faunáját tükrözi, hanem a Kamcsatkai-félszigeten élő vadon élő állatokkal is megismerteti a látogatókat. Itt látható például a kamcsatkai medvepár, a lenyűgöző agancsokkal bíró jávorszarvas, a szibériai argali, valamint az ausztriai vadászatok során elejtett mormoták, kőszáli kecskék és siketfajdok is. A hazai, bakonyi vadászatok során szerzett számos őz-, szarvas- és vaddisznó trófea is színesíti a gyűjteményt, köztük több hibás és selejtes agancs, amelyek jól szemléltetik a vadászok fontos szerepét a vadállomány szabályozásában.

Az emlősök többsége titokzatos, éjszakai tevékenységet folytat, ami megnehezíti a megfigyelésüket, szemben például a madarakkal. A legfrissebb kutatások alapján Magyarországon összesen 84 emlősfaj található, amelyek közül számos a Bakony gyönyörű erdeiben él.

A 2. teremben felfedezhetjük a vadászható nagyvadak varázslatos világát, ahol az őshonos fajok, mint a szarvas, őz és vaddisznó, mellett izgalmas betelepített állatokkal is találkozhatunk, például a dámszarvassal és a muflonnal. Az apróvadak között pedig a nyúl, a fácán, a fogoly és az erdei szalonka jelentik a legérdekesebb képviselőket, gazdagítva ezzel a vadászat sokszínűségének palettáját.

A falakat ékesítő, néha már évszázados trófeák a Magas-Bakony legendás gímszarvasbikáitól származnak.

Ezek a grandiózus nagyvadak a kiállítás egyik leglenyűgözőbb attrakcióját képezik. Érdemes megfigyelni, hogy a különböző szarvasfajok között milyen sokszínű eltérések fedezhetők fel.

A alul az erdő állatainak lábnyomaival is megismerkedhetünk, jól jegyezzük meg őket, aztán amikor majd túrázunk, a friss sárban kereshetünk ilyeneket. Van itt muflon nyom, vaddisznó és vadmalac, gímszarvas, vadmacska, menyét, görény és nyuszt is.

Fedezd fel a denevérek világát egy különleges szobában! Hazánkban összesen 28 denevérfajt tartanak nyilván, és ezek közül már 27-et sikerült azonosítani a gyönyörű Bakonyban. A denevérek az egyedüli emlősállatok, amelyek képesek aktívan repülni, így egy különleges csoportot alkotnak a Földön. Éjszakai életmódjuk révén főként rovarokkal táplálkoznak, és minden európai faj hosszabb-rövidebb téli álmot alszik, amelynek hossza a külső hőmérséklettől függően változik. A denevérek, akárcsak a madarak, nagy távolságokat tesznek meg téli és nyári szálláshelyeik között. Legtöbb fajuk kolóniákban él, és este, amikor útnak indulnak, elsőként vizet keresnek: tavak felett repülve isznak, majd ezt követően indulnak vadászni. Ne feledd, hogy minden hazai denevérfaj védett, így fontos, hogy megőrizzük ezeket a különleges lényeket!

Még a természetet rendszeresen járó ember is ritkán találkozik az élettelen világ e különleges képviselőivel, hiszen a kőzetek üregeiben, sziklarepedésekben megbúvó kristályok, ásványok legtöbbször a bányászat során tárulnak csak fel, illetve kerülnek napvilágra. Sajátos mértani alakzataikkal vagy éppen szabálytalan formáikkal, érdekes fényükkel és színükkel szinte ékszernek látszanak. A kiállításban a hazai föld mélyének kincseiből, illetve a határainkon túli ásványcsodákból látható néhány száz darabos válogatás.

A Felvidék gazdag ásványi kincsei közül csupán néhány figyelemre méltó példát emelhetünk ki, mint például a hematit, amely a vasérc egyik jellegzetes formája, vagy a különleges cinnabarit, ami a higanyérc forrása. A kiállítás jelentős részét erdélyi ásványok alkotják, közöttük található a lenyűgöző rodokrozit, az éteri ametiszt és az antimonit. Ezen kívül nem ritka, hogy hatalmas kvarckristályokkal is találkozhatunk, amelyek szemet gyönyörködtető szépségükkel hódítanak. Középen egy különleges tároló található, amely a világ különböző tájairól származó ásványok színes és változatos formavilágát állítja ki, lehetővé téve a látogatók számára, hogy felfedezzék a természet csodáit.

A természet ékszerei című kiállításon a Bakony ásványai közül érdekes színével tűnik ki az azurit és a rodokrozit. Ritkaság a vörös homokkőből származó barit, illetve a kőzetüregben nőtt kalcit.

Amikor belépünk a 3. terembe, négy különleges dioráma vár minket, ahol a kisemlősök változatos élőhelyein ismerkedhetünk meg e lenyűgöző állatvilággal. Itt találkozhatunk a rovarokkal táplálkozó sünggel, a föld alatt élő vakonddal, valamint a cickányok több fajtájával. A rágcsálók képviseletében a mókus mellett felfedezhetjük a pele, egér és hörcsög különböző változatait is. A kisragadozók, például a menyétfélék is megjelennek a tárlatban. Különlegességként olyan ritkán látott állatok is bemutatkoznak, mint a mogyoróspele, a vidra és a vadmacska, így igazán emlékezetes élményben lehet részünk.

A terem másik sarkában három dioráma mutatja be a hegység gombáit az évszakok váltakozásának tükrében. A kiállított gombák valóságosak, és egy különleges fagyasztva szárított eljárás révén készültek. Ennek köszönhetően a gombák megőrzik eredeti színüket és formájukat, mivel sejtjeik nem zsugorodnak össze. Tavasszal a természet legszebb ajándékai között találjuk a kucsma- és papsapkagombák jellegzetes képviselőit. A nyári és őszi gombaflóra már kevesebb eltérést mutat, de a mészmentes alapkőzeteken, például bazalton, gyakran fellelhetők a tinórugombák, amelyek a nyári vitrin különlegességei. A kiállításon a gombák ehetetlenségére és mérgezőségére figyelmeztető piktogramok segítik a látogatókat, hogy biztonságosan tájékozódjanak a gombák világában.

Minden tároló alján egy-egy állat név vár ránk, így a gyerekekkel izgalmas játékot játszhatunk: felolvassuk az állat nevét, és megpróbáljuk kideríteni, hol bújik meg. Vannak olyan állatok, akiket viszonylag könnyű felfedezni, mint ez a vidám mókus vagy az édes róka, de akadnak kisebb emlősök és madarak is, akiket egy kis kutatás után találunk csak meg. Ez a keresgélés igazán szórakoztató kihívást jelent!

A téli táj varázsa is megérdemli a figyelmet, hiszen a hideg hónapokban egészen más élmények várják a látogatókat. A hóval borított tájak, a csillogó iccek és a fagyos levegő egy olyan különleges atmoszférát teremt, amely messze nem szegényebb vagy unalmasabb, mint a nyár színes kavalkádja. A téli világ rejtett szépségei, mint a dérrel borított fák és a csendes, hófödte tájak, új dimenziókat nyitnak meg, amelyeket érdemes felfedezni.

Fedezd fel az idő mélységeit ebben a különleges kiállításrészben, ahol lehetőséged nyílik arra, hogy visszautazz a múltba, egészen 10 ezer évvel ezelőttig, az utolsó jégkorszak idejére. Itt találkozhatsz az ősi órás mesterekkel, akik e távoli időszakban éltek és alkottak.

Közép-Európa területén az állatok "szőröstül-bőröstül" megjelenítő 3D-s illusztrációk igazi különlegességnek számítanak. Az ilyen egyedi képalkotás révén készült ismeretterjesztő szövegek angol és magyar nyelven egyaránt elérhetők, lehetővé téve, hogy a látogatók mélyebb betekintést nyerjenek a természet csodáiba.

A bejáratnál egy impozáns barlangi medve csontvázával találkozunk, mely lenyűgöző látványt nyújt. Ezt követi a gyapjas orrszarvú, az óriási szarvas, a barlangi hiéna, valamint az őstulok, az ősló és az ősbölény koponyája, mind-mind a múlt titokzatos világát idézve meg.

A jégkorszak lenyűgöző óriásai közül a mamutok emelkednek ki a méretükkel. Két különleges gyapjas mamut csontvázát fedezhetjük fel: az egyik egy fiatal nőstényé, akit Tonnának neveztek el, míg a másik egy kölyöké, akit Mázsának hívnak. E csodás leletek 2006-ban bukkantak fel Csajág határában, egy útépítés során, így a múlt titkai újra életre keltek a régészek kezei között.

A mamutok mérete lenyűgöző volt, hiszen a mai elefántokhoz képest körülbelül 1,5-szer nagyobbak voltak, magasságuk elérte a 3,5 métert. Testüket vastag szőrzet borította, míg füleik meglehetősen aprók voltak. Ez a jellegzetesség jól mutatja, hogy a mamutok a sarkvidéki, fagyos környezethez alkalmazkodtak. Növényevőként táplálékukat lédús sások, gabonafélék, valamint a nádasok bozótnövényei és a mamutsztyepp növényei adták. Egy-egy kifejlett mamut napi étkezése akár 300-400 kg-ot is kitehetett, ami igazán impozáns mennyiség!

A mamutok egész évben vándoroltak a táplálék keresése miatt. A neandervölgyi ősember állandóan vadászott nagy állatokra, így mamutokra is, ezért folyamatosan követte a mamutcsordákat és főleg a leszakadó, elgyengült állatokat ejtette el. Étkezésre a mamutok húsát használta fel, bőrükből, csontjaiból sátrakat és ruhákat, agyaraikból használati tárgyakat készített.

El tudjátok képzelni, hogy a múzeumlátogatás mennyire izgalmas lehet? És még csak a jéghegy csúcsát súroltuk! Maradtak rejtélyek és meglepetések azok számára, akik bátran felfedezik a kiállításokat. Így legyen mindig új kaland az, amit felfedeztek!

A Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma egész évben (hétfő kivételével) 9:00 - 17:00 óráig tart nyitva.

Az állandó kiállítások ingyenesen látogathatók:

És még egy csomó más kedvezményezett, erről tájékozódjatok a múzeum honlapjáról.

Bízom benne, hogy felkeltette az érdeklődéseteket a Bakonyi Természettudományi Múzeum! Ha Zircen jártok, mindenképpen érdemes beiktatni a látogatást a bakonyi túrák során, vagy akár egy esős napon is remek program lehet. Ne hagyjátok ki ezt a különleges élményt!

Ha szeretnétek naprakészen értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, ne felejtsétek el követni a Kiránduló facebook oldalát! Ott lehetőség van kommentelni, és örömmel várom a saját kalandjaitokat is!

Az információk egy részét a kihelyezett táblák, valamint a múzeum hivatalos weboldala szolgáltatja: https://bakonymuzeum.nhmus.hu/hu.