Az energiatároló projektek tervezésénél kiemelten fontos a figyelem, mivel számos tényező befolyásolja a sikerességüket. Íme néhány lényeges szempont, amelyet érdemes szem előtt tartani!

A nap során, amely az optimális energiatárolási üzleti modellek köré épült, a szakma és az üzleti világ képviselői mélyrehatóan elemezték a felmerülő kihívásokat és a bennük rejlő lehetőségeket. Az előadások középpontjában az akkumulátoros projektek finanszírozási lehetőségei és azok akadályai álltak, azonban számos jövőorientált gyakorlati példa is napvilágot látott, amelyek potenciálisan formálhatják a hazai tárolói piacot. Íme egy rövid összefoglaló a budapesti DimenSim BootCamp rendezvényről.

Nyitóbeszédében Szűcs Marcell, a Planergy Solutions Kft. ügyvezetője és az esemény szervezője kiemelte, hogy az energiatárolói piacot akadályozó tényezőket három nagy területre lehet lebontani. Ezek az edukáció hiánya, a modern finanszírozási termékek korlátozott elérhetősége, valamint a jogszabályi környezet bonyolultsága, kiemelve, hogy "energiajogász nélkül könnyen el lehet veszni". Előadását azzal a gondolattal zárta, amely a rendezvény során többször is felmerült, miszerint:

Hiszünk a számok varázsában. A számok nem csupán hideg adatok; életünk minden területén ott vannak, és történeteket mesélnek. A matematikai összefüggések és statisztikák mögött rejlő mélység segít megérteni a világot, amely körülvesz minket. Legyen szó a pénzügyi döntésekről, a tudományos kutatásokról vagy a mindennapi élet apró részleteiről, a számok a valóság szilárd alapját képezik. Mi tehát a számokban bízunk, mert azok világosságot hoznak a zűrzavarba, és lehetőséget adnak arra, hogy megalapozott döntéseket hozzunk.

A nap hátralévő részében az energiatárolási piacon tevékenykedő szakemberek, közvetlenül vagy közvetve, bemutatták egyéni projektjeiket, valamint megosztották tapasztalataikat és meglátásaikat a mindennapi munkájukról.

Deme Roland és Konczér Zita, a kereskedelmi ingatlanokkal és irodákkal foglalkozó Adventum szakértői többek között azt emelték ki, hogy az ESG területen szigorodó szabályozásokkal szembesülnek, példaként felhozva az itthon is hatályba lépett ESG törvényt. Ezzel együtt a vállalat célja, hogy a portfóliójukban megtalálható ingatlanjaik többsége rendelkezzen zöld épület tanúsítvánnyal. Emellett nagy figyelmet fordítanak a beépített karbon megoldásokra, a működési kibocsátások csökkentésére, valamint a szerződő felek és beszállítók ESG megfelelésére is.

A program keretében zajló kerekasztal-beszélgetés során a szakértők az energiatárolási piac legfontosabb kihívásait és lehetőségeit elemezték. Zóna Nikoletta, a K&H Bank szenior bankára, kiemelte, hogy a magyar villamosenergia-rendszer már telítődni látszik a napelemek által termelt energiával. Ez a helyzet egysíkúvá tette a megújuló energiaforrások összetételét, ezért sürgető szükség van a diverzifikálásra, például szélenergia alapú termelő kapacitások bővítésére. Hangsúlyozta azt is, hogy a vállalati tárolórendszerek, amelyek az uniós RRF támogatás keretében jönnek létre - közismertebb nevükön METÁROLÓ program - ugyan bankképesek, de a körülöttük lévő szabályozási kockázatok komoly aggályokat vetnek fel.

Zóna Nikoletta továbbá három fő szegmenst azonosított a tárolói piacon, amelyek tapasztalatuk szerint finanszírozási igénnyel jelentkeznek: a már említett METÁROLÓ-k, a piacon új trendként megjelenő kolokációs tárolói projektek, valamint a jellemzően visszatáplálás elleni védelemmel kiegészített telepítések.

Kiemelte, hogy a tárolói beruházások finanszírozása jelenleg nem tekinthető egységesített folyamatnak, és minden egyes projekt sajátos döntéseket követel meg.

A befektetői körökből érkező Török József, a Kék Bolygó Tőkealapok befektetési igazgatója a beszélgetés során rámutatott, hogy már találkoztak olyan helyzetekkel, ahol a kockázati tőke egy korábban pályázati forrásból elindított projektbe integrálódik. Ez a helyzet számos kérdést vet fel. Például, ha a projekt vissza nem térítendő támogatásban részesül, akkor kulcsfontosságú tisztázni, hogy milyen elvárások és követelmények kapcsolódnak ehhez a támogatáshoz, és hogy ez miként befolyásolja az újonnan belépő befektető érdekeit.

Példaként hozta fel, hogy a kockázati tőke befektetők jellemzően 5-7 éven belül szeretnék értékesíteni az üzletrészeiket, ami adott esetben összeférhetetlen lehet a pályázat kiírója által előírt minimum fenntartási idővel, ami a METÁROLÓ esetében éppen 10 év.

Török József azt is kiemelte, hogy ilyen több szereplős, több lépcsős, komplex finanszírozási konstrukciók esetén elengedhetetlen az alapítói, befektetői és banki szempontokat kielégítő, átfogó szerződéses feltételek előzetes egyeztetése. Zóna Nikoletta hozzátette, hogy banki részről nem tapasztalnak problémát a kockázati tőkebefektetőkkel való kapcsolatokban és az ilyen együttműködések szinte mindennapinak számítanak.

Décsi András, a PMG Hungary Kft. vezető pályázati tanácsadója kiemelte, hogy az elmúlt két év nehézségei után az uniós pályázati piac kezd élénkülni. Ennek egyik oka a közelgő határidők, amelyek bizonyos uniós keretek felhasználásához kapcsolódnak. András megfigyelése szerint az újonnan bevezetett kkv támogatások többsége kombinált formában érhető el, amely kedvezményes kamatozású hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat foglal magában, és a közeljövőben nem várható változás ezen a téren. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi pályázati feltételekhez képest a kötelezettségek, különösen a benyújtandó dokumentumok és igazolások száma jelentősen megnövekedett.

Dr. Perlaki Szabolcs, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda társalapítója és ügyvédje a legutóbbi eszmecserén kiemelte, hogy egyre gyakrabban találkozik olyan ügyfelekkel, akik energiatároló cellahibák miatt keresnek jogi segítséget. Ezek a garanciális igények sokszor bonyolult helyzeteket teremtenek, különösen, ha a problémás termékek kínai gyártótól származnak. Ezért fontos, hogy a vállalkozások időben felkészüljenek a lehetséges jogi kihívásokra. Továbbá, Dr. Perlaki rámutatott arra, hogy a külföldi befektetők számára a magyar adórendszer volatilitása komoly gondot jelent. Az üzleti tervek gyakran nem tudják kezelni az adózási szabályok folyamatos változásait, mint például a Robin-Hood adó hirtelen emelését, ami kiszámíthatatlan helyzeteket teremt a piacon.

A panel zárásaként Győri György, a TOP BRÓKER Kft. ügyvezetője megosztotta tapasztalatait, amelyek alapján rámutatott, hogy a magyar biztosítási piac viszonylag kis méretű, így önállóan nem képes a trendek alakítására. A jövőt tekintve valószínűsíthető, hogy az energetikai típusú biztosítások is a globális irányzatokat fogják tükrözni, ahelyett, hogy saját maguk diktálnák azokat.