Negyven esztendeje léptek be a sportág legmagasabb szintjére.
A régi játékostársak minden nyáron egy különleges találkozóra gyűlnek össze egy elegáns siófoki étteremben, ahol felelevenítik a múlt emlékeit és új kalandokat terveznek.
Az akkori csapat egyetlen, saját nevelésű játékosa, a védő Takács László szervezi és finanszírozza ezeket a találkozókat, a Töki becenévvel illetett hátvéd immár tizenöt esztendeje, minden nyáron összeverbuválja korábbi csapattársait, akik szinte az ország minden szegletéből érkeztek anno, aztán közülük sokan letelepedtek a magyar tenger fővárosában. A negyven évvel ezelőtti gárdát sok fehérvári alkotta, döntően olyan labdarúgók, akik a Videotonban már nem, vagy még nem jutottak meghatározó szerephez.
A Területi Bajnokságban, amely napjaink NB III-nak felel meg, a csapat egyre ambiciózusabb célokat tűzött ki maga elé. A szakmai stáb döntéseinek köszönhetően olyan játékosokat igazoltak, akik már élvonalbeli tapasztalattal rendelkeztek. Így került 1982-ben a gárdához Tiber László, a Vidi ikonikus alakja, aki ekkor már 32 éves és kétszeres válogatott játékos volt. Egy esztendővel korábban csatlakozott a kerethez a fehérvári születésű Brettner Csaba, aki az NB I-ben csupán öt mérkőzést játszott, valamint az elnyűhetetlen Olajos Sándor. Balázs Zoltán, a csapat masszőre, 1983-ban kezdett el dolgozni a klubnál. Később, 1984-ben a piros-kékekből érkezett Kiss Péter, majd 1986-ban Nagy Tibor is a csapat tagja lett, akit a futballberkekben csak "Nulla"-ként ismernek, mivel a Vidiben kulcsfontosságú gólokat szerzett.
Akadt érkező Dunaújvárosból is, az előzőleg a Honvédban és az MTK-ban is szereplő irányító középpályás, a rendkívüli játékintelligenciával rendelkező Bódi Zoltán, aki öt év után a déli parton fejezte be élvonalbeli pályafutását, Tiber Lászlóval egyetemben. Tiber azonban akkor még nem hagyta abba, bár marasztalták a Bányásznál, házi gólkirályként, 37 évesen az osztrák alacsonyabb osztályú Kirschlag együtteséhez szerződött.
A kupasiker, az NB II-es bajnoki aranyérem és az 1986-os bennmaradás mind-mind a fehérvári szakvezető, Szőke Miklós érdemei közé tartozik. Ő, aki korábban a MÁV Előre irányítójaként is tevékenykedett, az NB III-as csapat kispadján kezdte pályafutását a nyolcvanas évek elején, és négy éven át vezette a fiatalokat. Ezt követően Kaszás Gábor foglalta el a siófoki kispadot, aki Szegedről érkezett, majd két év múlva a Videotonhoz csatlakozott. Tragikus módon, két évvel később, autóbaleset következtében, fiatalon távozott az élők sorából Kecskemét határában.
