A demokrácián nem szabad takarékoskodni!

Régóta hallani arról, hogy Romániában hatalmas a költségvetési hiány, mértéke egyes becslések szerint az év végére át is lépheti a 8%-ot. Az államháztartási hiánynak egészen biztosan nem tettek jót a választások, pontosabban az ezekkel járó költségek, azonban még így is ki kell jelenteni, hogy nem a demokrácián kell spórolni, fogalmazott dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy hiába lesz - feltehetően - tavasszal újabb választás, a hiány lefaragását az új kormány azonnal el kell kezdje. De így is sokkal jobb helyzetben van az ország, mint ha hétfő reggel arra ébredtünk volna, hogy Călin Georgescu az államfő.

Ez jelentős gazdasági következményekkel járt volna, még abban az esetben is, hogy az államelnöknek közvetlenül nincs erős befolyása a gazdasági ügyekre.

Az államfő szerepének beleszólása a gazdasági folyamatokba kérdéses, de mindenképpen hangsúlyos, hogy a gazdaság alapját a bizalom és a várakozás képezi. Ha a román gazdaságba és az ország euroatlanti elköteleződésébe vetett bizalom megrendül, és a szélsőséges ideológiák térnyerésének lehetősége valóságos félelmet kelt, akkor az a társadalom által az elmúlt 35 év során felépített demokratikus struktúrákat komolyan veszélybe sodorhatja. Ennek következményeként a reálgazdaság is megsínyli a helyzetet; már az első választási forduló után megkezdődtek a tőkekivonások. A tőzsdék reakciója nemcsak egy egyszerű adatpontra korlátozódott, hanem a tőke aktívan elkezdett elhagyni az országot, a lejt euróra váltva, a bizalmatlanság következtében – figyelmeztetett dr. Rácz Béla Gergely. Ha tehát hétfőn arra a helyzetre ébredtünk volna, hogy Călin Georgescu az államelnök, a fent említett jelenségek sokkal drámaibb mértékben bontakoztak volna ki, ami rendkívül súlyos következményekkel járt volna a reálgazdaság számára.

Ugyanakkor látni kell, hogy az esetleges gazdasági megszorítások, adóemelések a szélsőjobb malmára hajtják a vizet, most, amikor egyrészt megrendült a bizalom az állami intézményekben, másrészt nem járt le az államelnök-választás. A dékánhelyettes szerint nem lehet tovább odázni, hogy a kormány elkezdje visszaépíteni a költségvetési egyensúlyt. Eddig az volt az érv, hogy nem lehet bevezetni a megszorító intézkedéseket, amelyek a költségvetési hiány leküzdése szempontjából fontosak, mert választások jönnek, és ha azelőtt vezetik be, akkor megerősödnek a szélsőségesek, nagy valószínűséggel ezen magyarázat miatt volt türelmes az Európai Bizottság is Románia iránt a hiány tekintetében, mondta Rácz Béla Gergely. A választás eltolódott, és azt is láttuk, hogy a szélsőségesek erősek, a költségvetés pedig már nem bírja el a halogatást. Lehet, hogy sok ember számára úgy tűnik, a költségvetés valami tőlünk nagyon távol álló dolog, és hogy az átlagember életére nincs hatással, azonban ez tévedés, mondta a közgazdász, aki azt sem rejtette véka alá, hogy rövid távon negatív hatása lesz az emberek életére, hogy a kormány elkezdi csökkenteni a hiányt, viszont ha ezt nem lépi meg, akkor annak messzemenően súlyosabb következményei lesznek. A gazdasági egyensúlyhoz és a jólét fenntartásához szükség van egy stabil növekedésre, illetve arra is, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen, ellenkező esetben a negatív hatások elkerülhetetlenek, mondta dr. Rácz Béla Gergely.

Ebben a helyzetben, amikor az állam kiadásai messze meghaladják a bevételeit, a pluszköltség nem a legnagyobb probléma, de egy demokratikus rendszerben nem lehet a demokrácia fenntartásán spórolni – hangsúlyozta a dékánhelyettes. Megjegyezte, hogy a megismételt államelnök-választás újabb kampányt vonz magával, ami természetesen költségekkel jár. Érdemes lett volna a választási rendellenességeket korábban feltárni, így csökkentve a kiadásokat, ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy a demokrácia nem olcsó mulatság. Ugyanakkor a demokrácia költségeinél sokkal nagyobb mértékben hozzájárul a jóléthez, ezért ezt a területet nem szabadna megnyirbálni – emelte ki a közgazdász. Hozzátette, hogy vannak olyan költségtételek, ahol lehetséges lenne megtakarításokat eszközölni, de önmagában a spórolás nem elegendő ahhoz, hogy a költségvetési hiányt 7 év alatt 3%-ra csökkentsük. Így elkerülhetetlennek tűnnek az adóemelések.

Eközben az új kormány és az új pénzügyminiszter számos egyéb fontos tényezőre is figyelmet kell, hogy fordítson. Az egyik kulcsfontosságú téma az adóemelések kérdése, melynek két jelentős negatív következménye is lehet a gazdaság szempontjából. Először is, a gazdasági növekedés ütemének lassulásához vezethet, ami már amúgy is elég mérsékelt; ezért érdemes felkészülni arra, hogy a gazdasági expanzió akár meg is állhat. A Romanian Economic Monitor előrejelzése szerint az idén várható növekedés körülbelül 1% körüli értéken alakul, ahogy dr. Rácz Béla Gergely, a kutatócsoport tagja is megjegyezte. Másodsorban, az adók emelése fokozhatja az infláció bizonyos formáival szembeni harcot. Gyakran hallani, hogy a héa emelése egy lehetséges megoldás a költségvetési hiány csökkentésére, azonban ez inflációs nyomást is eredményezhet. Noha Románia képes volt visszaszorítani az inflációt, a mértéke továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban.

Mindezek fényében nagyon nehéz feladata lesz az új kormánynak a költségvetés elfogadásakor, hiszen úgy kell megtalálni az egyensúlyt, hogy egyrészt csökkentik a hiány mértékét, másrészt nem döngölik a földbe a gazdaságot. Ennek az egyensúlynak a kereséséről és remélhetőleg a megtalálásáról fog szólni a 2025-os költségvetés, mondta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Ennek az egyensúlynak a megtalálását pedig az államelnök-választás nagyban nehezítheti.