Nincs kétség, Donald Trump megnyitja a pokol kapuit Európa előtt?
Fotó: Getty Images / Anadolu / Celal Gunes - Trump támogatói gyülekeznek a Capital One Arénánál a beiktatás előestéjén, hogy részt vegyenek a "győzelmi gyűlésen" Washingtonban, 2025. január 19-én.
A világ szinte lélegzetvisszafojtva figyeli Donald Trump ünnepélyes beiktatását, hiszen a leendő amerikai elnök már most legalább száz elnöki rendeletet ígér, amelyekkel megkezdheti kormányzása első napjait. Ezek közül sok rendelet várhatóan az Egyesült Államok belső ügyeire fog összpontosítani, de jelentős részük közvetlen hatással lehet az Európai Unióra (EU) és így Magyarországra is. Az események alakulása izgalmas kihívások elé állítja a kontinens politikai táját.
Másrészt önmagában az is üzenet értékű, hogy Donald Trump elnök úgymond nem akarja megvárni, amíg a kongresszuson átmennek a legfontosabb javaslatai, ehelyett elnöki rendeletekkel kerülné meg a lassabb törvényhozást.
Természetesen, jelenleg még nem zajlott le a beiktatás, ezért nem lehet végletes következtetéseket levonni a bejelentett információkból. Ugyanakkor Lévai Dániel, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója az Economx megkeresésére kifejtette, hogy az amerikai elnök alkotmányos jogkörébe tartozik rendeletek kiadása. Az elnöki rendeleteket pedig a szövetségi hivatalok kötelesek végrehajtani.
- magyarázta az MKI munkatársa.
A szakértő szerint erre kiváló példa Donald Trump első ciklusának idején a terrorfenyegetettség csökkentése érdekében hozott muszlim országokra vonatkozó beutazási tilalmat elrendelő elnöki rendelet, amelyet jogvédő szervezetek, és tagállami bíróságok is megtámadtak; a jogvita végül a rendelet módosítására kényszerítette az adminisztrációt.
Bár Donald Trump a győzelme után nagyobb legitimációval rendelkezik nagyszámú rendelet kiadására, ugyanakkor a törvényhozásban republikánus szenátorok és képviselők is várhatóan elvárják majd Donald Trumptól, hogy törvényjavaslat formájában is erősítse meg rendeletei érvényességét, biztosítva ezzel a demokratikus folyamatok érvényesülését. Feltételezve azt, hogy a kongresszusban a 2026-os félidős választásokig republikánus többség marad, így nagyobb lehetősége lesz Donald Trumpnak törvényjavaslatai elfogadtatása - magyarázta Lévai Dániel. Úgy látja,
a legnagyobb ellenállást az Egyesült Államok demokrata vezetésű tagállamai jelenthetik az elnöki politikára, amelyek bíróságon intézhetnek kihívást Donald Trump rendeleteinek.
Donald Trump azt ígérte, hogy hétfőn, az eskütételét követő órákban közel száz törvényi erővel bíró végrehajtási rendeletet ír alá. Állítása szerint az amerikai gyártás előtérbe helyezésére érdekében átfogó vámokat helyezett kilátásba az importált árukra. Ezúttal 10 százalékos vámot ígért minden importárura, 25 százalékos vámot a kanadai és mexikói árukra, valamint 60 százalékos vámot a Kínából érkező javakra. Azt is mondta, hogy már az első napon elkezdi aláírni az ezeket bevezető rendeleteket. A szakértők szerint a vámok valószínűleg megdrágítják a fogyasztási cikkeket, és felerősíthetik az inflációt. Néhány ország megtorló vámokat fontolgat Trump intézkedései ellen.
Lévai Dániel ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, az esetleges vámrendelet mind az Európai Uniót, mind pedig az export kitettséggel rendelkező Magyarországot is kellemetlenül érintheti. Elég csak az autóiparra gondolni - hangsúlyozta az MKI kutatója.
Emlékezetes, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a magyar feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 13,5 százalékkal - az alágak közül a legnagyobb mértékben - esett vissza az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A közúti gépjárművek előállítása 26%-kal, míg a közúti járműalkatrészek gyártása 3,5%-kal csökkent.
Az MKI szakértője hangsúlyozta, hogy a trumpi kommunikáció elsődleges célja a tárgyalások elindítása, ami lehetőséget adhat a kompromisszumos megoldások kidolgozására. Ugyanakkor hozzátette, hogy az Európában tapasztalható vezetési válság jelentős akadályokat gördíthet a tárgyalások elé.
Lévai Dániel rámutatott arra, hogy Donald Trump a hagyományos értékek védelmében számos progresszív gyakorlatot fog megszüntetni, mint például az inkluzív és sokszínűségi programokat. E döntése összhangban áll a magyar kormány által képviselt politikai irányvonallal, így a magyar álláspont a családpolitika, a nemzeti identitás és a migráció kérdéseiben egyaránt hozzájárulhat az európai szintű megerősödéshez.
