Nőként 50 felett munkát találni? Nos, ez valóban nem egy egyszerű kihívás...
Apró javulás igen, de radikális változás nem látható a nők munkaerőpiaci helyzetét illetően. A második üvegplafonként emlegetett jelenség például egyelőre áttörhetetlennek tűnik.
A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég legújabb felmérése rávilágít arra, milyen mértékben vannak jelen nők az üzleti élet különböző szintjein. 2024-ben a globális adatok szerint a felsővezetői pozíciókban 1,1%-os növekedést tapasztalhattunk a női szereplők számában. Bár ez a növekedés biztató, mégis meg kell jegyezni, hogy a dinamika nem éppen robusztus. Míg tavaly a felsővezetők körében a nők aránya 33,5% volt, a középvezetői szinten drámai csökkenés figyelhető meg: 28%-ról 19%-ra zuhant a női vezetők aránya egy év alatt. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, amit az Egyenlítő Alapítvány statisztikái is alátámasztanak. Két évvel ezelőtt a középvezetői szinten a nők aránya 30-40% között mozgott, míg a felsővezetők között mindössze 10% volt a női képviselet. Összehasonlításképpen, a V4 országokban is kedvezőtlenebb a helyzet, ahol a női vezetők aránya 25-28% között ingadozik. Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy a nemek közötti egyenlőség terén még hosszú út áll előttünk.
A közép-európai térség büszkélkedhet a legvastagabb üvegplafonnal, ám ez a helyzet 2026-ra jelentős átalakuláson megy keresztül: az uniós irányelvek értelmében a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetői pozícióinak 40%-át női vezetőknek kell betölteniük. Az Európai Unió által végzett felmérések azt mutatják, hogy a nemek közötti egyenlőség nem csupán társadalmi igazságosságot képvisel, hanem gazdasági előnyökkel is jár. A Nemzetközi Valutaalap kutatásai szerint, ha teljes mértékben megszüntetjük a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket, az átlagosan 23%-os GDP-növekedést eredményezhet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a nők ne távozzanak korán a munka világából.
