Oroszország területén megjelent a gazdasági válság árnyéka - Világgazdaság

Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok továbbra is romlanak. Egy friss közvéleménykutatás eredményei alapján a válaszadók mindössze 51 százaléka gondolja úgy, hogy a NATO-val történő fegyveres összecsapás valószínűtlen. Érdekes módon, a megkérdezettek 42 százaléka kifejezte aggodalmát az orosz gazdaság esetleges válsága miatt.
Nyugat, környezeti problémák, nemzetiségi feszültség - ez a három dolog, amely a leginkább foglalkoztatta Oroszország lakóit az elmúlt évben. A hivatalosan is "inoagentnek", külföldi ügynöknek nyilvánított moszkvai közvélemény-kutató-elemző szervezet, a Levada-Központ felmérése szerint a megkérdezettek több mint a kétharmada (69 százalék) úgy gondolja, tavaly romlott a viszony a Nyugattal, a NATO-val.
A második legrosszabb, ami Oroszország lakóival történt: a környezet kedvezőtlen irányú megváltozása (45 százalék tartja problémának). A harmadik legaggasztóbb dolog: a nemzetiségek közötti feszültségek erősödése, 39 százalékos részaránnyal.
Egyelőre az orosz gazdaság nem szenvedett összeomlást, noha a Nyugat erre számított.
A 2025-ös év kapcsán az emberek figyelmét továbbra is a Nyugattal való megromlott kapcsolatok és a NATO-val való esetleges fegyveres konfliktus lehetősége köti le. Ugyanakkor
Két területen azonban kedvező változásokra utal a felmérés eredménye. Az első és talán legmeglepőbb: a szigorú kormányzati ellenőrzés alatt álló rádiók, televíziók és a nyomtatott sajtó működése. A válaszadók több mint 10 százaléka tapasztalt javulást ezen a fronton. Hasonló tendenciát mutat, hogy a résztvevők 4 százalékának véleménye szerint Oroszország nemzetközi pozíciója is erősödött az utóbbi időszakban.
Meglepetésre szolgál, hogy a gazdasági nehézségek, amelyek a Nyugat szemszögéből válságosnak tűnnek, háttérbe szorultak. Érdekes megfigyelni, hogy 2023-tól kezdve ezek az adatsorok egyfajta stabilizálódást mutatnak. A szakértők azonban még nem adtak kielégítő magyarázatot erre a jelenségre.
Az éhséglázadások elkerülték a nagyvárosokat, ahol a lakosság viszonylag békésen éli mindennapjait. Az ellenzék aktivitása és befolyása, akár a városokban, akár a falvakban, jelentősen csökkent, és korlátozott keretek között mozog.