Oroszország az egyetlen ország a világon, amely hivatalosan is elismerte a tálib kormányt. De vajon milyen előnyöket remél Moszkva ettől a lépéstől?

Az afganisztáni tálibok négy éve harcolnak azért, hogy kormányukat a nemzetközi közösség elismerje. Most azonban Oroszország az első állam, amelyik hajlandónak mutatkozik a kapcsolatok kialakítására. A Kreml különösen optimista az energetikai, infrastrukturális és biztonsági együttműködések lehetőségeivel kapcsolatban. Felmerül a kérdés: vajon más országok is követik Oroszország példáját, vagy a nemzetközi közösség továbbra is tartózkodni fog a tálibokkal való együttműködéstől?

Az Oroszországi Föderáció nagykövete hivatalosan is bejelentette, hogy kormánya elismeri az Afganisztáni Iszlám Emirátust – értesült róla a kabuli külügyminisztérium július elején, Dmitrij Zsirnov orosz nagykövet és Amír Hán Muttaki afgán külügyminiszter találkozójának kapcsán. Ezzel a lépéssel Oroszország lett az első ország a világon, amely hivatalosan is elismerte a majdnem négy éve hatalmon lévő tálib kormányt.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy friss sajtótájékoztatón bejelentette, hogy ezzel a lépéssel megnyílik a lehetőség egy teljes értékű partnerség kiépítésére. A Kreml álláspontja szerint Afganisztán egyedülálló stratégiai helyzete lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben összekötő szerepet töltsön be energetikai és infrastrukturális projektek terén. Zaharova hangsúlyozta, hogy a tálibokkal kialakított együttműködés hozzájárulhat a biztonsági kihívások, mint például a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni harc hatékonyabb kezeléséhez is.

Moszkva az utóbbi időszakban egyre inkább törekedett arra, hogy szorosabbra vonja a kötelékeit Kabullal. Áprilisban az orosz legfelsőbb bíróság eltávolította a Talibánt a terrorszervezetek listájáról, ahová még 2003-ban helyezték. Ez a határozat május 20-án lépett életbe. Az orosz kormány azzal indokolta a lépést, hogy a térségben növekvő iszlamista fegyveres csoportok tevékenysége komoly biztonsági fenyegetést jelent a szomszédos államokra nézve, és a Taliban támogatása elengedhetetlen a velük való hatékony fellépéshez.

Az utóbbi évek során Oroszország viszonylag távol maradt az iszlamista terrorizmus középpontjától, azonban 2024 márciusában a krasznogorszki terrortámadás drámai fordulatot hozott. Az Afganisztánban tevékenykedő Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISIS-K) brutális akciója során több mint 145 ember életét oltotta ki, és 551 személyt sebesített meg. A tragikus esemény után Vlagyimir Putyin orosz elnök a tálibokat a terrorizmus ellen vívott harc fontos szövetségeseiként említette, ezzel új perspektívát adva a regionális politikai dinamizmusnak.

A következő fontos állomásra 2025. májusában kerül sor, amikor a felek egy jelentős olajkitermelési megállapodást kötnek. E megállapodás keretében az orosz Inteko vállalat hamarosan megkezdi az olajkitermeléshez szükséges fúrási munkálatokat, és egy olajfinomító létesítését is tervezik Afganisztán területén. Az egyezmény nemcsak az olaj- és földgázkitermelés területén történő együttműködés fokozását célozza, hanem a kereskedelmi kapcsolatok szélesítésére is kiterjed, továbbá egy ipari-logisztikai komplexum létrehozását is magában foglalja.

Muttaki kifejezte, hogy reménykednek abban, hogy más országok is követni fogják Moszkva példáját. A nemzetközi közösség körében a tálib hatalom elismerése erősen megosztó téma: míg a nyugati államok általában elzárkóznak a tárgyalásoktól, addig a közel-keleti, közép-ázsiai és távol-keleti kormányok egyre aktívabb párbeszédet folytatnak a tálibokkal. A diplomáciai kapcsolatok kiépítésének élvonalában Kína áll, amely már 2019-ben Pekingbe hívta a tálib vezetőket, hogy közvetítő szerepet vállaljon az afganisztáni konfliktus végleg lezárása érdekében.

A hatalomátvétel után a kapcsolatok jelentős javuláson mentek keresztül, különösen Kína afganisztáni beruházásainak hatására. Az első komoly befektetésre 2022-ig kellett várni, amikor a kínai Hszincsiang Közép-ázsiai Kőolaj- és Gázipari Társaság (CAPEIC) 25 éves megállapodást kötött a tálib vezetőkkel. A megállapodás értelmében az első évben 150 millió dollár, majd 2026-ig összesen 540 millió dollár áramlik az afgán olajiparba. Bár Kína hivatalosan nem ismerte el a tálib kormányt, 2024 elején Bilal Karimi személyében kiemelt képviselőt nevezett ki Afganisztán pekingi nagykövetévé.

Afganisztán kapcsolatai 2021 után drámaian megromlottak Pakisztánnal, holott egykor a tálibok jelentős külföldi támogatójának számított. Iszlámábád azzal vádolja a tálib vezetést, hogy menedéket biztosít különböző fegyveres csoportoknak, köztük a Tehrik-i-Talibán (TTP) iszlamista szervezetnek, amely rendszeresen támadásokkal sújtja Pakisztánt. A legfrissebb hírek szerint a pakisztáni biztonsági erők július elején nyolc TTP-tagot öltek meg, miközben azok Afganisztánból próbáltak illegálisan belépni az ország területére.

A két állam határvidékén gyakoriak az összecsapások, legutóbb a pakisztáni hadsereg három nap alatt több mint 30 betolakodó fegyverest semlegesített. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Pakisztán folyamatosan toloncolja ki az afgán menekülteket. Az év elején Iszlámábád célul tűzte ki, hogy hárommillió afgán távozását szervezze meg. Bár a diplomáciai kapcsolatok Kabul és Iszlámábád között továbbra is élnek, a lehetőség, hogy Pakisztán elismerné a tálib kormányt, igencsak csekélynek tűnik.

Újdelhi és a tálibok kapcsolata már az első kormányzás idején sem volt felhőtlen. India 1996-ban megszüntette kabuli nagykövetségét, majd 2001-ben újra megnyitotta azt, de a 2021-es hatalomátvétel következtében ismét bezárta. A diplomáciai kapcsolatok újbóli felmelegedésére 2022 júniusában került sor, amit a felek közötti viszony javulása kísért, különösen India és Pakisztán között növekvő feszültségek hatására. 2025 januárjában Vikram Misri, India külügyi államtitkára Dubajban találkozott a tálib külügyminiszterrel, ezt követően májusban Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter folytatott tárgyalásokat Muttakival.

Az iráni és a tálib kormány közötti viszony is hasonló pályán haladt. Az első tálib kormány (1996-2001) idején Teherán ellenséges érzületeket táplált, különösen miután 1998-ban a tálib fegyveresek meggyilkolták iráni diplomaták egy csoportját Mazar-i-Sarifban. Habár a diplomáciai kapcsolatok azóta helyreálltak, Irán továbbra is fenyegetésként tekint keleti szomszédjára, főként az ISIS-K jelenléte miatt, amely aggasztja a teheráni vezetést. Emellett a menekültkérdés is súlyosan befolyásolja a viszonyt: Teherán július 6-ig adott határidőt az afgán illegális bevándorlók és menekültek számára, hogy elhagyják az országot.

Bár Oroszország volt az első ország, amely bejelentette a tálib kormány elismerését, számos más állam is olyan szoros kapcsolatokat alakított ki velük, hogy ez szinte már az elismerés szintjén mozog. Moszkva lépése után azonnal elindultak a találgatások, hogy melyik ország lehet a következő, amely hasonló döntést hoz. Kína például kifejezetten szoros viszonyt ápol a tálibokkal, mind diplomáciai, mind gazdasági téren. Peking az orosz elismerést üdvözölte, és arra bátorította a nemzetközi közösséget, hogy támogassák Afganisztánt az újjáépítési és fejlesztési projektekben, valamint a terrorizmus elleni harcban.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője a szöveg szerzője.

(Borítókép: Egy afgán kerékpáros halad el, miközben fiatal tálib harcosok járőröznek Kabul utcáin 2021. szeptember 22-én. Fotó: Dpa / Getty Images)