A Szantorini térségében megfigyelhető földrengések sorozata valóban lenyűgöző jelenség, amely különös figyelmet vonz a tudósok körében. A vulkáni aktivitás és a geológiai folyamatok kölcsönhatása újabb titkokat rejthet magában, így a kutatók folyamatosan

Szantorini és Amargosz tengerparti területein újabb műszerek kerülnek telepítésre, mivel a szakértők úgy vélik, hogy a megnövelt mérési adatok gazdagabb információgyűjtést tesznek lehetővé, ami kedvezően befolyásolhatja a tudományos elemzések mélységét és pontosságát.

Görög és francia tudósok együttműködésével szeizmográfokat telepítenek a földrengések által sújtott Szantorini térségében. A görög Geodinamikai Intézet szakértői a Côte d'Azur Egyetem kutatócsoportjával közösen dolgoznak, hogy a korábbiaknál több érzékelőt alkalmazva és alaposabb elemzéseket végezve figyelhessék meg az elhúzódó földrengés-sorozatot. Az új technológiák és a széleskörű együttműködés révén céljuk, hogy mélyebb megértést nyerjenek a földtani folyamatokról és a térség geodinamikai viszonyairól.

Maria Sahpazi, görög kutatási igazgató magyarázza, hogy tudományos szempontból is hasznos a hetek óta tartó, és várhatóan tovább folytatódó földrengés-sorozat minél pontosabb megfigyelése. A tektonikai folyamatok alakulása ma még kiszámíthatatlan, vagyis a földmozgások ideje nem jósolható meg előre, a szeizmológusok csak az előjelek gyors érzékelésével adhatnak ki azonnali riasztást. A földrengéseket a kőzetlemezekben gyűlő feszültség hozza létre, amit a mozgások levezetnek. Hogy mennyi feszültség marad a kőzetben, azt nem tudjuk megbecsülni sem.

Az Euronews tudósítója, Fáj Dulgkeri jelentése szerint január óta folyamatosan tapasztalható a földrengések hulláma Szantorini és Amorgosz környékén, valamint a tengerparti területeken. Azóta több mint 20 ezer rengést rögzítettek. Az athéni Nemzeti Kapodisztránus Egyetem kutatói is figyelemmel kísérik ezt a jelenséget. A szakemberek abban bíznak, hogy a műszerek által gyűjtött adatok segítségével egyre részletesebb képet kapnak a földrengések okairól és dinamikájáról.

A görögországi szeizmikus események hatása a dél-olaszországi Phlegrai-térség lakóira is komoly aggodalmakat keltett. Február 18-án több mint 550 földrengést regisztráltak a térségben. Pozzuoliban az iskolák bezárására kényszerültek, és a katasztrófavédelmi egységeket készenléti állapotban tartják, hogy felkészüljenek a lehetséges következményekre.

Giovanni Macedonio, a Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet geofizikusa, a Campi Flegrei térségében tapasztalt szeizmikus aktivitást a vulkanizmus kísérő rengéseihez hasonlítja. Ezzel szemben Szantorini környékén a legutóbbi földrengések hátterében az afrikai és égei-tengeri lemezek ütközése áll. Ez a jelenség tehát egy széleskörű tektonikai folyamat, amely intenzívebb vagy hosszan elhúzódó földrengésekkel járhat. Az aktivitás forrása azonban eltérő jellegű.

Jelenleg az olasz földrengések nem lépik túl a Richter-skála 4-es szintjét, azonban mivel az epicentrumuk rendkívül közel helyezkedik el a felszínhez, a helyiek sokkal intenzívebbnek tapasztalják a földmozgásokat.