Rejtélyes zuhanás a magyar üzletekben – Mi állhat a háttérben?
Ne hagyd ki az év legkiemelkedőbb kiskereskedelmi eseményét! Ez a találkozó remek alkalmat biztosít a tapasztalatok megosztására és a kiskereskedelem legnagyobb kihívásainak alapos átbeszélésére! Csatlakozz hozzánk, és formáld a jövőt!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már januárban jelezte, hogy a decemberi kiskereskedelem nem alakult valami fényesen. Ezt részben naptárhatással, részben a külföldi vásárlásokkal, részben pedig a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlásokkal magyarázta. A KSH az adatközléskor szintén a novemberi forgalmat és a kiutazó turizmus növekedését hozta fel a csökkenés okaként.
Nyilvánvaló, hogy a két indok között jelentős különbség mutatkozik a közgazdasági aspektusokat tekintve. A külföldi vásárlások elméletileg folyamatosan növekedhetnek, ami hosszú távú hatásokat is kilátásba helyez. Ugyanakkor a két hónap közötti ingadozás inkább a véletlen ingadozások kategóriájába sorolható, mintsem valódi trendként értelmezhető. Ezzel szemben a novemberre időzített vásárlások csupán rövid távon befolyásolják a helyzetet: ha valóban megfigyelhető volt a fogyasztói magatartás átalakulása, az valószínűleg az ősz végi forgalmat felfelé, míg a decemberit lefelé mozdította el. Összességében azonban az év utolsó két hónapjának összesített forgalma nem változik jelentősen, így még a rövid távú tendenciák esetében sem várható jelentős eltérés.
A kiutazó turizmus statisztikái még ismeretlenek előttünk. Az utóbbi évek során többször is felmerült, hogy a rendkívül magas infláció következtében sok magyar állampolgár külföldön szerzi be napi szükségleteit is. Nem csupán a határ menti települések esetében figyelhető meg ez a tendencia, hanem az ország belsejében is egyre többen választják az utazást a kedvezőbb vásárlási lehetőségek érdekében. Korábbi elemzéseink alapján bár a külföldi vásárlások volumene dinamikusan emelkedik, a belföldi kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva még mindig elenyésző részesedéssel bírnak. Így tehát a hazai kereslet gyengeségét nemzetgazdasági szinten csupán csekély mértékben befolyásolják.
A decemberi hónap során tapasztalt 1,2%-os, havi szinten mért visszaesés az ötödik legrosszabb eredmény Európában. Öt olyan ország van, ahol a nemzeti statisztikai hivatal jelentős, 1%-nál nagyobb csökkenést regisztrált decemberben. Közéjük tartozik Németország is, amely jelentős szerepet játszott abban, hogy az Európai Unió kiskereskedelmi teljesítménye gyengült.
A szlovák statisztikákban tapasztalható kiugró adat a januári áfaemelés következménye, amely arra ösztönözte a vásárlókat, hogy előre tervezett beszerzéseiket már az év elején lebonyolítsák. Valószínű, hogy ezt követően januárban egy jelentős visszaesés következett be a vásárlási aktivitásban. A pontos részleteket azonban csak néhány hét múlva ismerhetjük meg.
Hasonló tendencia figyelhető meg, ha az éves bázison vizsgáljuk a kiskereskedelmi forgalom alakulását. A mindössze 0,1 százalékos növekedés Magyarországot a negyedik legrosszabb pozícióba sorolja a rangsorban.
A gyenge decemberi adatok alapján megállapítható, hogy a kiskereskedelem hazánkban nem mutatott érdemi változást a 2021-es bázisadatokhoz viszonyítva, míg az Európai Unió más részein egy fokozatos növekedési tendencia figyelhető meg.
Ha valóban így lenne, akkor a havi bázisú, szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiskereskedelmi statisztikákban ezt észlelni lehetne. A nem élelmiszertermékek esetében novemberben 0,5 százalékos növekedést mutattak az adatok októberhez viszonyítva, amit decemberben 1,3 százalékos csökkenés követett. Első ránézésre nem nyilvánvaló, hogy a gyenge decemberi forgalom mögött a novemberre előrehozott vásárlási kedv állna. A novemberi növekedés viszonylag mérsékelt, és a decemberi visszaesés még inkább árnyalja a képet, hiszen a két hónap együtt sem mutatott jelentős erőt a kiskereskedelem ezen szegmensében. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, további érdekességekre bukkanhatunk.
Amennyiben 2024 végén valóban átalakult a háztartások vásárlási szokása, és az előrehozott fogyasztás vált jellemzővé, ez jelentős hatással lehetett a kiskereskedelmi szektor felépítésére is. A legszembetűnőbb változás az lehetett, hogy a hagyományos karácsonyi bevásárlások, amelyek során általában nagyobb értékű termékeket és ajándékokat vásárolnak, már novemberben megtörténtek. Ennek következtében a kiskereskedelmi forgalom havi eloszlása átalakulhatott: novemberben a forgalom növekedett, míg decemberben csökkenés figyelhető meg.
Ezért alaposan megvizsgáltuk három jelentős bolttípust, ahol az emberek általában a karácsonyi ajándékokat vásárolják. Célunk az volt, hogy feltérképezzük, történt-e lényeges változás a költési szokásokban. Ennek érdekében az éves összes költést elosztottuk a havi költésekre, hogy kiderüljön, voltak-e figyelemre méltó eltérések tavaly novemberben. A vizualizációkon öt év adatai szerepelnek, de fontos megjegyezni, hogy 2020 és 2021 a koronavírus-járvány következtében különleges helyzetet teremtett.
A ruházati termékek piacán észlelhető egy minimális elmozdulás: november hónap erősebb teljesítményével tűnik ki a tavalyi évben, amikor összehasonlítjuk a megelőző két év hasonló időszakaival. Ezzel szemben december kicsit gyengébben teljesített. Ez a tendencia megfigyelhető a kiigazított havi és éves statisztikákban is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a ruházati szegmens csupán 5,3%-át képviseli a kiskereskedelmi forgalomnak, és a grafikonon megjelenő eltolódás csupán néhány tized százalékpontot jelent. Ezért önmagában ez a tényező nem magyarázhatja a decemberi kiskereskedelmi forgalom visszaesését.
A könyv- és számítástechnikai boltakat illetően mind november, mind december hónap esetében kisebb mértékű forgalomfigyelést tapasztalhattunk, mint az előző két év során. Ez arra utal, hogy ha volt is valamilyen átrendeződés a vásárlási szokásokban, ez valószínűleg nem a karácsonyi ajándékok terén mutatkozott meg. Ezeknél a bolttípusoknál a gyengébb ünnepi vásárlási kedv egyértelműen megfigyelhető, viszont az, hogy ez a trend novemberre került volna előtérbe, a strukturális mutatókban nem látszik.
A bútorok és műszaki cikkek esetében érdekes fordított tendenciát figyelhetünk meg. Novemberben kifejezetten erős keresletet tapasztaltunk, ám december sem maradt el, habár a 2023-as évhez képest valamivel csökkent a forgalom. Ezzel szemben a 2022-es év az előzőnél nagyobb érdeklődést mutatott ezen termékek iránt. Ha csupán az időbeli eloszlást nézzük, nem igazán észlelhetjük a jelentős változásokat. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a tavalyi karácsonyi slágerajándékok között a bútorok és tartós műszaki cikkek szerepeltek, és a novemberi kiugró kereslet részben már ekkor megmutatkozott a boltok polcain.
Az online kereskedelem eleve nagy részt hasít ki az év végi forgalomból, egyre többen rendelik meg így a karácsonyi ajándékokat, hogy elkerüljék a nagy év végi forgalmat a városban és a fizikai üzletekben. Az éven belüli megoszlást tekintve nem volt túl acélos 2024 utolsó két hónapja, de a november különösen nem.
Az online kiskereskedelem novemberben, a szezonális hatások figyelembevételével, csökkent októberhez képest, míg december a novemberi adatokhoz viszonyítva emelkedést mutatott.
Szerkezeti elemzésünk összességében vegyes eredményeket hozott, de a négy bolttípus közül egyikben sem sikerült egyértelműen azonosítani az előrehozott vásárlási tendencia nyomait. Sőt, bizonyos esetekben, különösen az online vásárlások során, kifejezetten ellentétes adatokat tapasztaltunk.
Tehát a fentebb említett információk alapján nem vehető észre, hogy 2024-ben a magyar lakosság tömegesen kezdett volna el korai vásárlókká válni.
A karácsonyi ajándékok beszerzésének trendjei azt mutatják, hogy a decemberi hónapban tapasztalható visszaesés inkább a visszafogottabb ajándékozási kedv jele, mintsem a novemberi nagybevásárlások következménye. Ennek hátterében állhat a gyenge fogyasztói bizalom, de valószínű, hogy sokan inkább az ünnepi időszakot utazásra fordították, ami szintén befolyásolta a vásárlási kedvet. A kiutazások számának és a külföldön elköltött összegek alakulása azonban csak a később érkező statisztikákból fog kiderülni.
Jelenleg már egyértelmű, hogy az infláció decemberben emelkedésnek indult, hiszen a novemberi 3,7%-os értékhez képest 4,7%-ra ugrott. Az árak az előző hónaphoz viszonyítva is 0,5%-kal nőttek. Az élelmiszerek esetében az éves összehasonlításban tapasztalt áremelkedés 5,4%-ot tett ki.
