Hatványozottan fontos a helyzet: ezek a kulcsmomentumok döntik el, hogy milyen csodás évet élhetünk meg.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértői kedden reggel egy sajtóreggeli keretében részletesen bemutatták a magyar gazdaság 2025-ös perspektíváit. Az eseményen különös figyelmet kapott a kormány által várt 3 százalék feletti GDP-növekedés realitása, valamint azok a szükséges lépések és folyamatok, amelyek elengedhetetlenek e cél eléréséhez. A szakértők világosan körvonalazták, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a gazdasági növekedés fenntartása érdekében.

Pásztor Szabolcs, a kutatási igazgató, hangsúlyozta, hogy a tavalyi év végén egy fontos fordulat következett be: Magyarország sikeresen elhagyta a technikai recessziót. A negyedéves adatok alapján a GDP 0,5 százalékos növekedést mutatott, ami kedvező jel a jövőbeli kilátások szempontjából. Így bizakodóan nézhetünk a 2025-ös gazdasági év elé.

A kormány ambiciózus célt tűzött ki, hiszen 3,4%-os GDP-növekedéssel kalkulál, míg a legborongósabb előrejelzések, például az Európai Bizottság prognózisa, csupán 1,8%-os növekedést valószínűsítenek.

Ez utóbbi mögött a legrosszabb forgatókönyv áll, miszerint Németországban továbbra is visszaesik az ipari termelés, recesszióban marad Európa legnagyobb gazdasága, elhúzódik az orosz-ukrán háború, illetve rosszul alakulnak a külső gazdasági körülmények.

A kutatási igazgató hangsúlyozta, hogy az ipari teljesítmény továbbra sem járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a szolgáltatások és a turizmus szektorában jelentős és pozitív fejlődés tapasztalható. Például a budapesti repülőtér forgalma nemcsak az előző évhez képest ugrott meg, hanem a Covid előtt mért utolsó év adataival összevetve is rekorddöntést hozott.

A vendégéjszakák száma Magyarországon figyelemre méltó mértékben emelkedett, mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében. Ennek következményeként a turizmus jelentős hatással bír az ország adóbevételeire, hiszen már 10 százalékos részesedést képvisel a szektor. Ezen túlmenően, a turizmus növekvő szerepe a GDP-ben is kiemelkedő eredmény, ami a gazdaság diverzifikálódását és a fenntartható fejlődést is szolgálja.

Megkezdődött a Demján Sándor program, amelynek keretében 1410 milliárd forint áll rendelkezésre. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy figyelemre méltó, hogy a fogyasztói szokások már több hónapja folyamatos növekedést mutatnak Magyarországon, és a lakosság véleménye is egyre kedvezőbb. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások (KKV-k) szegmensében még számos feladat vár megoldásra.

A 2023-as és 2024-es években a beruházások üteme jelentős csökkenést mutatott, azonban a kormányzat célja ennek a trendnek a megfordítása. Optimista forgatókönyv esetén akár a pozitív tartományba való visszatérés is lehetséges.

Érdemes hangsúlyozni, hogy jelentős kamatkifizetések zajlanak, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024 nyarán végzett felmérése alapján ezeknek a kifizetéseknek a 35-40%-a várhatóan a fogyasztásra fordítódik. Ez a tendencia hozzájárulhat a gazdasági növekedés dinamizálásához.

A családi adókedvezmény 50%-os emelése kiemelkedő tényező, amelynek célja az életszínvonal és a vásárlóerő növelése, különös figyelmet fordítva a 2025-ös és 2026-os évekre. E mellett a munkáshitel is fontos szerepet kap, bár a várható 1200 milliárd forintos keret valószínűleg nem fog megvalósulni; a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) inkább 500 milliárd forinttal kalkulál. A minimálbér 9%-os, valamint a garantált bérminimum 7%-os emelése szintén jelentős hatással bír, és egyre inkább érezhetővé válik a gazdaságban.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) friss statisztikái alapján 2023-ban és 2024-ben egyaránt új csúcsot állítottak fel a Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések. A befektetések volumene meghaladta a 10 milliárd eurót, ami jelentős növekedést jelez a hazai gazdaság vonzerejében.

2025-ben ráadásul elindulnak a nagy gyárak (BMW, CATL, BYD), az MNB is kiemelte, hogy ezek hatása a GDP tekintetében szemmel látható lehet.

Az előzetes becslések szerint 0,6 százalékos lehet ez a hatás.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője, a munkaerőpiac aktuális állapotáról osztotta meg gondolatait. Elemzése alapján egyértelmű, hogy a munkaerőpiac stabil alapot nyújt a magyar gazdaság számára, és a prognózisok szerint ez a tendencia a jövőben is fennmaradhat.

A foglalkoztatottság szempontjából egy tetőzéshez közeli helyzet alakult ki, hiszen a teljes foglalkoztatottság határához közelítünk, körülbelül 4,7 millió ember aktívan részt vett a munkaerőpiacon.

A munkanélküliségi ráta egy kis mértékben emelkedett a tavalyi évben, ennek két alapvető oka volt. Egyrészt az inaktív státuszból többen kezdtek el munkát keresni az elmúlt évek során, tehát akik korábban nem akartak vagy nem tudtak dolgozni, azok az elmúlt évek során aktívan beléptek a munkaerőpiacra. Emellett a tavalyi évnek a gazdasági lassulása is idővel átgyűrűzik a munkaerőpiacra, bár itt a ragadósság elve érvényesült, tehát csak nagyon lassan fejti ki hatását.

Előretekintve is pozitív a kép, az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta mérséklődhet az idei évben.

Tavaly a munkanélküliségi ráta körülbelül 4,5 százalékos szinten alakult, míg a jövőre vonatkozó előrejelzések szerint 2025-re ez a szám 4,1 és 4,5 százalék között mozoghat.

Az elemző véleménye szerint a következő évek és évtizedek során a munkaerőhiány lesz a legnagyobb kihívás, amelyet a társadalom elöregedése idéz elő. Ennek következményeként jelentős nehézségek elé nézhetünk a munkaerőpiacon.

Pásztor Szabolcs megjegyezte, hogy 2024-re a munkavállalók 80%-ának emelkedett a bére. Kiemelendő, hogy a legnagyobb növekedést a 6. és 7. decilisben tapasztalták, ahol közel 17%-os bővülést regisztráltak, míg a 10. decilisben csupán 10%-os emelkedés volt megfigyelhető. Emellett az alsóbb decilisekben is észlelhető volt a bérnövekedés, ami szintén pozitív fejleménynek számít.

A fogyasztás szerepe különösen fontos, hiszen a GDP növekedésének egyik alapvető összetevője. Magyarország esetében a gazdasági teljesítmény körülbelül 50%-át a fogyasztás teszi ki, ami hangsúlyozza, hogy mennyire lényeges a lakossági kiadások alakulása a gazdasági dinamika szempontjából.

2024-ben két minimálisan kiugró hónapot kivéve 4 százalék alatt járt az árnövekedésnek az üteme, összességében 3,7 százalékkal emelkedtek az árak. A tavalyi év első felében inkább a szolgáltatási szektor húzta az inflációt, ezt is sikerült az év második felében letörni.

Erdélyi Dóra a legújabb januári inflációs számokat egy figyelemre méltó eseményként értékelte, hangsúlyozva, hogy bár a számok kiugrónak tűnhetnek, számos szempontot érdemes alaposan megvizsgálni ezzel összefüggésben.

Minden év januárjában különösen magas szokott lenni az infláció, hiszen ilyenkor történik a szolgáltatási szektor árainak átállítása. Ekkor lépnek életbe a lehetséges adóemelések is, valamint az adminisztratív terhek emelkedése is hozzájárul a költségek növekedéséhez.

Másrészt a KSH is ilyenkor frissíti a módszertanát, más súlyokkal kerülnek bele a különféle termékkörök, az élelmiszeráraknak a súlyát növelték a fogyasztói kosáron belül, ez is egy kicsit jobban megtolta az inflációt.

Ennek fényében egy lokális csúcs megjelenése januárban nem meglepő, és a bázishatások következményeként a következő hónapokban az infláció mérséklődése várható.

Várhatóan 4 százalék alá fog megérkezni a tavaszi hónapokra.