Rogán Antal neve felmerült egy olyan listán, amelyen szerepel egy magyarországi vállalat is, amely kapcsolatban áll az orosz hadiiparral, továbbá az ide menekülő Gruevszki is ott található.
Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia egykori miniszterelnöke, 2019. június 27-én távozott a Fővárosi Törvényszékről, ahol a kiadatási tárgyalása zajlott. A képet Máthé Zoltán készítette, és az MTI közvetítette.
A Magyarországra menekült egykori észak-macedón miniszterelnök, a Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője, valamint számos, Oroszországgal kapcsolatban álló magyar vállalat is felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. A legfrissebb frissítés során Rogán Antal neve is megjelent a listán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupciós vádakkal sújtják, azonban a magyar kormány álláspontja szerint ez a lépés csupán "a távozó, kudarcot vallott amerikai nagykövet utolsó, jelentéktelen bosszúja".
A Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listájára (SDN-lista) azokat az embereket, vállalatokat és szervezeteket teszi az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC), akiket az USA kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban.
A nyilvánosan elérhető szankciós listán Rogán Antalon kívül mindössze egy magyar állampolgár nevét lehet megtalálni: Laszlóczki Imre, a Nemzetközi Beruházási Bank volt alelnöke. David Pressman amerikai nagykövet egy tavaly áprilisi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az USA szankciós listára tette a budapesti központú, a köznyelvben csak "kémbanknak" nevezett orosz hátterű intézményt és annak három Budapesten élő vezetőjét. Laszlóczki mellett két orosz állampolgárt helyeztek akkor a listára: Nyikolaj Koszovot, a bank volt elnökét, illetve Georgij Potapov alelnököt.
A korábbi cikkünkben említett források szerint Laszlóczki egy igazi "öreg motoros" a diplomácia világában, aki a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szerzett népszerűségével és tapasztalataival tűnik ki. Évtizedek óta szolgálja a magyar diplomáciát, miután a moszkvai egyetem elvégzését követően 1987-ben lépett be a diplomata világába. Karrierje során bejárta a világot, hiszen dolgozott az olasz, kuvaiti, líbiai, marokkói, portugál és orosz nagykövetségek munkatársaként, és aktívan részt vett a magyar EU-integráció előkészítésében is. Nagyköveti minőségében pedig Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán képviseletét látta el. Érdekes fordulatot hozott az életében, amikor Szijjártó Péter parkolópályára helyezte, ám ennek ellenére meglepő módon, banki tapasztalat nélkül, elnyerte a budapesti központú bank alelnöki posztját.
A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozták létre a KGST tagállamai, célja pedig a szovjet blokk országainak pénzügyi támogatása volt. A rendszerváltás következtében a bank szerepe jelentősen csökkent, de nem tűnt el teljesen. 2019-ben a bank székhelyét Moszkvából Budapestre költöztette, ezzel új irányt véve. Az ukrajnai háború kitörése után a bank európai részvényesei kivonultak, így Magyarország maradt az egyetlen résztvevő a térségből.
A bank magyarországi (és ezzel Unión belüli) működéséhez az Orbán-kormány 2019-ben adó- és járulékmentességet, korlátlan beutazást és a magyar pénzügyi felügyeleti szervek ellenőrzése alóli mentességet adott. A bank dolgozóinak és vendégeinek is diplomáciai mentesség járt, és a legnagyobb kritikát épp ez váltotta ki:
Szakértők véleménye szerint ez a helyzet már önmagában is lehetőséget teremtett orosz ügynökök és kémek beutazására Magyarország területére, így belépve a schengeni övezetbe is.
Ezért is kapták a "kémbank" elnevezést az intézményre, amit többször is cáfoltak.
"Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar vezetők egyre szorosabb kapcsolatokra törekednek Oroszországgal, annak brutális agressziója ellenére. Az oroszokkal való szoros gazdasági együttműködés az orosz hadigépezetet táplálja, és veszélyezteti a transzatlanti szövetség biztonságát" - jelentette ki David Pressman a korábbi sajtótájékoztatóján. Miután a bank és három vezetője amerikai szankciós listára került, másnap több más uniós állam után Magyarország is bejelentette, hogy kilép a bankból. Az akkor történtekről a Direkt36 is részletesen írt.
Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia volt miniszterelnöke azután kapott menedéket Magyarországon, hogy hazájában két év börtönbüntetésre ítélték egy luxuslimuzin tiltott megvásárlása miatt. A volt autoriter kormányfő 2022 áprilisában került az USA szankciós listájára egy olyan elnöki rendelet alapján, amellyel a Nyugat-Balkán békéjének és stabilitásának aláásásához hozzájáruló embereket büntetik.
Gruevszki egy súlyos lehallgatási botrányba keveredett, miután napvilágra került, hogy miniszterelnöki időszaka alatt, 2006 és 2016 között, Macedónia lakosságának körülbelül minden századik tagját, összesen 20 ezer embert figyeltek meg titkos eszközökkel. A politikus ellen több különböző ügyben indult nyomozás; sikkasztás miatt hét év börtönbüntetést kapott, emellett hivatali visszaéléssel és pénzmosással is vádolják.
A volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki 2018-ban a magyar kormány segítségével menekült Budapestre, ahol azóta is tartózkodik. Gruevszki szerint hazájában a bírósági és ügyészségi intézmények politikai manipulációs eszközökké váltak, amelyeket a politikai ellenfelek elleni támadásokra és a kormányzati botlások eltussolására használnak. Orbán Viktor akkoriban azzal indokolta a nyújtott segítséget, hogy "az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel", mivel Gruevszki aktívan támogatta Magyarországot a menekültválság kezelésében, különösen a határkerítés megépítésében.
Az amerikai szankciós listáján 2021 óta feltűnik Gruevszki cége, az I.C.I.C. Kft., amely Pécelen van bejegyezve. A vállalat fő tevékenysége üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás, de a portfóliójában megtalálhatók más érdekes területek is, mint például a porcelán- és üvegáru-nagykereskedelem, a tisztítószerek forgalmazása, valamint vagyonkezelési és konferenciaszervezési szolgáltatások. Az első öt hónapban a cég bevétele 5 millió forintot tett ki, míg a következő évben már 11 millió forintra nőtt. 2023-ban 2,2 millió forintos, míg 2022-ben 8,7 millió forintos adózott eredményt könyvelhetett el.
2023 nyarán a magyar Cytrox Holdings Zrt., amely a Predator kémszoftver gyártásáért felelős nemzetközi vállalati hálózat helyi leányvállalata, három másik európai, kémkedéssel foglalkozó céggel együtt került a szankciós listára. Az anyacég, az izraeli Intellexa Consortium, Tal Dilian volt izraeli hírszerző által lett megalapítva. Dilian mellett a washingtoni szankciós listán az offshore-ügyek szakértője, Sara Hamou is szerepel.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint a négy európai cég világszerte a kibertámadást lehetővé tevő szoftverükkel világszerte veszélyeztette az egyének és szervezetek életét és biztonságát. A Predator a Magyarországon jól ismert Pegasushoz hasonló kémszoftver, amit több európai országban is használhattak. Görögországban 2022-ben abba bukott bele a hírszerző szolgálat igazgatója és a miniszterelnöki hivatal főtitkára, hogy felmerült a gyanú: törvénytelenül hallgattak le egy újságírót és egy ellenzéki párt vezetőjét a Predator kémszoftverrel.
A Cytrox 2020-ban még 141,9 millió forintos nyereséget könyvelhetett el, azonban az ezt követő években súlyos veszteségekkel kellett szembenéznie. A vállalat tavaly január óta végelszámolás alatt áll, miközben vezetője, Artemis Artemiou, aki Cipruson él, szintén az Egyesült Államok szankciós listájára került.
A VIII. kerületi Korányi Sándor utca egyik bérházában működik a Mátrix Metál Kft., amelyet az amerikai kormányzat gyanúba kevert az orosz hadiipar támogatása miatt. A cég tavaly augusztusban került a szankciós listára, mivel "kiemelt fontosságú áruk" exportját végezte Oroszországba, beleértve az integrált áramköröket is. Az amerikai hatóságok állítása szerint ezeket az alkatrészeket a Szuhoj vadászgépek gyártásához használták fel.
A közlemény szerint a magyar cég az Exiton nevű orosz vállalkozásnak küldte a termékeket, de egy légvédelmi rendszereket gyártó orosz céghez is juthatott a Mátrix által exportált elektronikus alkatrészekből. A Mátrix Metál Kft. 2024 februárja óta felszámolás alatt van, ügyvezetője egy Vladimirs Boreckis nevű lett férfi, akinek egy rigai címe szerepel a cégadatok között.
A Mátrix Metál mellett egy orosz vállalat magyarországi leányvállalata is felkerült a szankciós listára. A MezhRegionStroj, ahogy a magyar cég nevezi, egy építőipari cég, amely részt vesz a Vosztok-projekt néven ismert olajipari megaberuházásban. E projekt keretében az orosz kormány a sarkkör alatti kőolaj kinyerésére és szállítására készül, az amerikai külügyminisztérium szerint pedig évente akár 100 millió tonna olajat terveznek kitermelni.
A cég magyarországi fióktelepét 2022 nyarán alapították, és a székhelye a V. kerületi Veres Pálné utcában található. A telep vezetését Igor Korkin látja el, aki a Mátrix Metál vezetőjével ellentétben budapesti lakcímmel rendelkezik a nyilvántartásban. A 2023-as statisztikák szerint a fióktelep árbevétele nem volt, és az évet 54 millió forintos veszteséggel zárta.
Még mindig aggaszt minket a magyar kormány Kremlhez fűződő kapcsolatai mélyítésének szándéka, valamint az ország orosz energiafüggőségének megőrzésére tett lépései.
David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete, személyesen tájékoztatta a magyar külügyminisztérium munkatársait a Mátrix Metál Kft. és a MezhRegionStroj szankcionálásáról. A nagykövet közleményében hangsúlyozta, hogy az egyik cég szerepet játszik Oroszország energiaiparának megerősítésében, és a Paks II projekt kapcsán is tevékenykedik, míg a másik vállalat az orosz hadsereg logisztikai hátterét biztosítja.
Az Obama-adminisztráció időszakában korrupciós vádak miatt 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több vezetőjét, közöttük Vida Ildikót, az intézmény élén álló személyt is kitiltották az Egyesült Államok területéről. Ekkor merült fel Habony Árpád neve is a botrány kapcsán. A globális szankciós lista, amely a Magnyitszkij-törvény alapján készült, csak 2016-ban jött létre, és erről részletesebben itt olvashatnak.
