Római régészet Kínában – ELTE-s kutatók újabb jelentős felfedezései Az ELTE kutatói csapata újabb izgalmas eredményekkel gazdagította a római régészet területét, különösen Kínában végzett kutatásaik révén. A római civilizáció hatása nemcsak Európára korl
A Magyar Tudomány Ünnepe nyitóeseményén Kovrig Ilona-díjat adományoztak Hoppál Krisztinának, az ELTE Római Világ és Távol-Kelet Kutatócsoport vezetőjének. A díjat a római kori régészet és a kínai lelőhelyek közötti összefüggések feltárásáért kapta, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is páratlan jelentőségű kutatási tevékenységet tükröz.
A Magyar Tudomány Ünnepe 2025 keretében, amely a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves fennállásához kapcsolódik, november 5-én indult el a Jubileumi Tudományünnep az MTA megújult Dísztermében. A rendezvényen, a megszokott hagyományokhoz híven, átadták az Akadémia tudományos díjait, köztük a fiatal régészek teljesítményét elismerő neves Kovrig Ilona-díjat is.
Idén Hoppál Krisztina, az ELTE Római Világ és a Távol-Kelet Kutatócsoport vezetője vehette át az elismerést, akit római koros régészként Kínában végzett kutatásaiért, a terra sigillata leletek országos szintű feldolgozásáért, valamint a Selyemút és Délkelet-Ázsia kapcsolatrendszereire vonatkozó megfigyeléseiért díjaztak. A Pro Archaeologia Hungariae Alapítvány által alapított Kovrig Ilona-díj a 40 év alatti, PhD-fokozattal rendelkező fiatal régészek munkáját ismeri el.
Hoppál Krisztina kutatócsoportja az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap támogatásával jött létre, és a Konfuciusz Intézet keretein belül működik. Az interdiszciplináris projekt célja az ókori távolsági kapcsolatrendszerek feltárása, különös tekintettel a római világ, Délkelet-Ázsia és Kína összefonódásaira. A csoport olyan komplex szintézis megalkotásán dolgozik, amely nemcsak a kelet-ázsiai római leleteket és az antik forrásokat, hanem a legújabb régészeti elméleti modelleket is integrálja - ezzel új megvilágításba helyezve a Római Birodalom és a Távol-Kelet közötti közvetítő hálózatokat.
A kutató 2024-ben már elnyerte az MTA legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasainak járó Bolyai-plakettet is, az Akadémia újabb díja tovább erősíti tudományos munkájának elismerését. A fiatal kutató példája jól mutatja, hogy a magyar régészet képes a világ tudományos élvonalában is újat mondani -- még olyan távoli térségek vonatkozásában is, mint Kína és Délkelet-Ázsia.
Fedezze fel az MTA cikkét a nyitóünnepségről és a további díjazottakról, amelyet ITT érhet el!
