Feszültség alakult ki a Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara között, a szaktárca álláspontja szerint a kamara szándékosan próbálja felforgatni a közvéleményt.

A Belügyminisztérium sajtóközleménye alapján ismételten aggasztó, valótlan állításokat fogalmazott meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy helyzetével kapcsolatban. Ezen kijelentések, amelyek a közbizalom megingását eredményezhetik, gondolkodás nélkül kerülnek átvételre a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt politikai képviselői, továbbá a "független-objektív" sajtó munkatársai által. Ez egyértelműen jelzi, hogy a Magyar Orvosi Kamara milyen politikai irányvonal mellett kíván elköteleződni a jövőben. A szaktárca véleménye szerint ez a helyzet komoly aggodalomra ad okot.

valótlanság a Magyar Orvosi Kamara azon állítása, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket. Ezzel szemben a valóság az, hogy ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul.

A Belügyminisztérium határozottan felszólítja a Magyar Orvosi Kamarát és az említett pártok politikusait, hogy fejezzék be a társadalom félrevezetését, az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók lejáratását, akik nap mint nap a betegek ellátásáért, gyógyításáért dolgoznak.

A Belügyminisztérium szerint a Magyar Orvosi Kamara állításai ellenére nem áll fenn finanszírozási probléma a műtétek elvégzésével kapcsolatban. Az évről évre rendelkezésre álló többletforrások a várólista-csökkentési program keretében azt mutatják, hogy ezek a források nem kerülnek maradéktalanul kihasználásra, ami alátámasztja az álláspontjukat.

A Kormány soha nem látott mértékben vont és von be forrásokat az egészségügybe: 2025-ben 3717 milliárd forint jut egészségügyi célokra, amely 2519 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány által utoljára benyújtott költségvetésben

Az illetékes minisztérium álláspontja szerint elengedhetetlen, hogy az egészségügyi intézmények vezetői szigorúan betartsák a költségvetési fegyelmet. A közlemény hangsúlyozza, hogy minden évben sor kerül a kórházi adósságok rendezésére is. A 2024-es év során a kormány három különböző alkalommal közel 144 milliárd forinttal támogatta az adósságrendezést, ezzel is segítve a kórházak pénzügyi helyzetének stabilizálását.

A Magyar Orvosi Kamara a finanszírozási példák bemutatásakor sajnálatos módon félrevezető információkat közöl a lakossággal. Jobb esetben ezt tudatlanság okozza, rosszabb esetben pedig tudatos szándék áll a háttérben. A probléma lényege, hogy nem veszik figyelembe az egészségügyi szolgáltatók számára biztosított bérkiegészítéseket, amelyek a személyi jellegű finanszírozások több mint felét alkotják. Ezen túlmenően a Kamara figyelmen kívül hagyja az egészségügyi intézmények üzemeltetési költségeinek finanszírozását is, amely a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság költségvetésében szerepel. Ezt a tárca is hangsúlyozza.

Emellett a kórházak dologi kiadásainak rendezése érdekében a szaktárca megkezdte a ráfordítási adatgyűjtést annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások reálértéken kerüljenek finanszírozásra. A 2025. évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint többletfinanszírozás is többek között ezt a célt szolgálja

- hangsúlyozta a minisztérium.

A Belügyminisztérium álláspontja szerint a Magyar Orvosi Kamara téved, amikor azt állítja, hogy az egészségügyi ágazat irányítói nem beszélnek nyíltan a szektor problémáiról. Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy a helyzet valójában az, hogy "az egészségügyi vezetés folyamatosan részt vesz minden szakmai fórumon és egyeztetésen, ahol nyílt és őszinte tájékoztatást nyújt az egészségügy állapotáról, mivel elkötelezettek a problémák feltárása és megoldása iránt".

A cél, hogy minden magyar beteg a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljön, elengedhetetlen a megfelelő vezetők kiválasztása. Ennek érdekében a Belügyminisztérium az utóbbi években egy átfogó és többlépcsős vezető-kiválasztási rendszert dolgozott ki az egészségügyi szektor számára. E rendszer célja, hogy a kórházak élére olyan szakemberek kerüljenek, akik nemcsak a menedzseri készségeikkel, hanem a megfelelő tapasztalataikkal is képesek hatékonyan irányítani a rájuk bízott intézményeket. A legfrissebb fejlemények szerint Pintér Sándor belügyminiszter a közelmúltban öt főigazgató kinevezéséről döntött az új vezető-kiválasztási rendszer keretein belül.

A szakmai partneri kapcsolat jegyében a tájékoztatás szerint többször kérték a Magyar Orvosi Kamarát, hogy amennyiben bármilyen visszaélésről, visszásságról tudomást szerez, azt a konkrétum megjelölésével haladéktalanul jelezze a Belügyminisztériumnak, annak érdekében, hogy a szükséges lépések megtörténhessenek. Szerintük azonban ezzel szemben a Magyar Orvosi Kamara továbbra is általánosságban, konkrétumok megjelölése nélkül fogalmazza meg kritikáit, "ami így csupán alaptalan, politikai indíttatású hangulatkeltésként értékelhető".

A szaktárca határozottan kéri a Magyar Orvosi Kamarát, hogy azonnal hagyja abba a lakosság biztonságos betegellátásába vetett bizalom aláásására tett lépéseit, és helyezze a fókuszt a szakmai tevékenységekre, amelyek valóban hozzájárulnak az orvosi közösség fejlődéséhez.

A Belügyminisztérium arra kérte a MOK-ot, hogy lépjen előre.