Surányi György kifejtette, hogy ha a Fidesz hatalmon marad, akkor jövő nyáron valószínűleg megszorításokkal kell szembenéznünk. Az előrejelzések szerint a gazdasági helyzet miatt nehéz döntések elé nézhet a kormány, ami komoly hatással lehet a lakosság él

Surányi György, a neves közgazdász és a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke figyelmeztetett arra, hogy jövő nyáron jelentős megszorításokra lehet számítani, amennyiben a Fidesz továbbra is megőrzi hatalmát. Ezt a Forbes Money Summit konferencián osztotta meg a közönséggel. Kifejtette: „Akár szilvás gombócként is elnevezhetik a megszorítást, a lényeg azonban változatlan: megszorításokról van szó.”

Felidézte, hogy 2022-ben a választások után hasonló helyzet alakult ki: a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és egyéb terheket, mindezt azonban a "megszorítás" kifejezés kerülésével tette.

Surányi úgy véli, ha például a Tisza Párt alakítana kormányt, nem lenne feltétlenül szükség megszorításokra.

Ezekkel jelentős pénzösszegeket lehetne átcsoportosítani.

Arról is beszélt, hogy egy új kormány valószínűleg könnyebben hozzáférhetne az uniós forrásokhoz is, amelyeket jelenleg visszatart az Európai Bizottság. Ez nagyobb mozgásteret adhatna a gazdasági döntésekben.

Ugyanakkor figyelmeztetett: bárki is lesz hatalmon április után, szembe kell néznie azzal, hogy az államháztartás szinte minden alrendszere - az élsport kivételével - alulfinanszírozott, és belső reformokra van szükség. Ezeket pusztán költségvetési átrendezéssel nem lehet megoldani - idézi a közgazdászt a Telex.

Surányi véleménye szerint a magyar gazdaság állapotáról két eltérő nézőpont létezik: az egyik álláspont válságot emleget, míg a másik a fejlődés szárnyalásáról beszél. Ő azonban úgy véli, hogy egyik állítás sem helytálló. Szerinte a gazdaság nem válságos, ám egy növekedési csapdába került, amely megakadályozza a 3-4 százalékos éves bővülést. Továbbá megjegyezte, hogy az idei növekedés valószínűleg 1 százalék alatt fog alakulni.

Szerinte ennek az a magyarázata, hogy már jelenleg is jelentős megszorítások érvényesülnek, ezért a kormány nem képes hatékonyan elősegíteni a növekedést. Főként azért, mert az exportkereslet, amely eddig a gazdasági motor szerepét töltötte be, most nem képes ezt a feladatot ellátni.

A forint árfolyamáról is beszélt. Szerinte a korábbi, 400 forint körüli euróárfolyam nem volt összhangban a gazdaság alapjaival. Most először hosszú idő után pozitív a külkereskedelmi egyenleg és a reálkamat is, ezeknek pedig erősíteniük kellene a forintot. Most ez végre meg is történik.

Úgy látja, ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével egyértelművé tette, hogy célja a forint árfolyamának stabilizálása.