Szakértők mélyrehatóan kutatták, mi állhat a jelenség mögött, hogy egyre többen választják a szingli életformát.
Harsányi Levente legutóbbi szakítása mélyen megérintette, de örömmel tölti el, hogy ismét birtokba vehette az ágyát.
Az egyedülállóknak, vagyis a szingliknek ma már világnapja is van: november 11. Hol vannak már a kilencvenes évek, amikor Bridget Jonesnak magyarázkodnia kellett, hogy a harmincat betöltve miért nincs még férjnél? A szingli lét mára teljesen elfogadott életforma lett, annyira, hogy szingli életformának már világnapja is lett, de azt túlzás lenne állítani, hogy soha rá sem csodálkozik senki. Még mindig úgy vannak vele az emberek, hogy "jó, hát szünetet tart két kapcsolat közt", vagy "igen, hát nem is szabad gyorsan elköteleződni". Az egyedülállók világnapja alkalmából az Egyedülfekvők.hu eseményt szervezett: Szily Nóra újságíró, Harsányi Levente műsorvezető és Murinai Angéla blogger beszélgetésébe pszichológust, Órás M. Andreát és a pártaláló mentort, Bánitzky Katát is bevonták. A szingliség világnapjára időzített esemény célja Vadas Henrietta, az oldal alapítója szerint az volt, hogy beszéljenek az emberek az egyedül élésről, és annak megítéléséről is.
- A múltban, a tradicionális társadalmakban a családalapítás és a párkapcsolatok tekintették az élet természetes folyamatának, így azokat, akik az egyedüllét mellett döntöttek, gyakran szégyen és kirekesztettség övezte. Ezek a normák mélyen beágyazódtak a kollektív tudatba, ezért sokan ma is úgy érzik, hogy nem helyes egyedül lenni - fejtette ki Órás M. Andrea pszichológus. - A közösségi média és a popkultúra tovább fokozza ezt az elképzelést, hiszen gyakran a párkapcsolatot tüntetik fel a boldogság egyedüli forrásaként.
A pszichológus kiemelte, hogy az egyedül élők sokszor kapnak kéretlen megjegyzéseket és tanácsokat a környezetüktől. Ezek a megnyilvánulások nemcsak nagy nyomást helyeznek rájuk, hanem önbizalom-romboló hatásúak is lehetnek. Ilyen helyzetekben érdemes tudatosítani, hogy ezek a kijelentések gyakran nem is az érintettről, hanem magáról a tanácsadóról szólnak, az ő bizonytalanságait és félelmeit tükrözik vissza. A szakértő szerint fontos, hogy ezt felismerjük, és ha szükséges, határozottan jelezzük: ez a hozzáállás bántó és nem elfogadható számunkra.
Bánitzky Kata pártaláló mentor szerint kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk a megfelelő közeget, hiszen ez alapvetően meghatározza, milyen tapasztalatokat szerzünk a folyamat során. Az online társkeresés új lehetőségeket kínál, ugyanakkor komoly feladatot jelent a sok elérhető párkereső közül kiszűrni a valóban kompatibilis partnereket.
Ez a megszakítás nélküli "válogatás" könnyedén a kiégés és a lelki kimerültség állapotához vezethet.
A szakértő kiemelte, hogy míg az online ismerkedés valóban hozhat magával inspiráló sikertörténeteket, nem mentes a kockázatoktól sem. A mesterséges intelligencia elterjedése tovább bonyolítja a helyzetet, hiszen a technológia túlzott mértékű alkalmazása oda vezethet, hogy elveszítjük a képességünket a nehezen kezelhető érzelmek önálló feldolgozására. Bánitzky Kata rámutatott arra, hogy a párkeresés valódi sikere nem csupán a technológiai háttéren múlik; az emberek közötti valódi nyitottság és befogadókészség kulcsfontosságú. Ha a másik fél nem nyitott a kapcsolatra, akkor az algoritmus sem képes működő és tartós kapcsolatot kialakítani.
Szerinte a sztereotípiák jelentős akadályokat gördítenek a párkeresés elé. A hosszabb ideje egyedül élő nőkkel kapcsolatban sokan azt vélik, hogy válogatósak vagy nehezen kezelhetők, míg a férfiakkal szemben az a hiedelem él, hogy képtelenek elköteleződni. A gyermektelenséget pedig - hibásan - gyakran a karrier előtérbe helyezésének jeleként értelmezik. A pártaláló mentor hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy időt szánjunk arra, hogy valós képet alkothassunk a másikról.
Szily Nóra jelenleg a szabad, tartalmas egyedüllét időszakát éli, és igyekszik napjait olyan tevékenységekkel kitölteni, amelyek energiát adnak neki. Életmódot váltott, rendszeresen edzőterembe jár, és új hangszeren, handpanen tanul játszani, amitől - mint mondta - "zen állapotba kerülnek a kutyái is". A gyerekek kirepülése után nincs üresfészek-szindrómája, "beköltöztette" helyettük a kutyákat, és élvezi, hogy egyedül élve már nem kell nap mint nap főznie.
Szily bevallotta, hogy ha korábban csupán anyaként definiálta volna önmagát, most nehéz helyzetben lenne. Azonban mivel folyamatosan tanult és fejlődött, pszichológusként és újságíróként is tevékenykedett, így most sokkal könnyebben élvezheti, hogy végre saját magára is koncentrálhat.
Harsányi Levente véleménye szerint a szingliség nem csupán azt jelenti, hogy valaki magányos, hanem inkább azt, hogy nyitott a különböző kapcsolatokra. Bár egykor élete nagy szerelmével szakított, most úgy érzi, hogy kifejezetten jól van, és élvezi az egyedüllétet. Jelenleg időt ad magának, hiszen úgy véli, fontos, hogy ne ugorjon bele azonnal egy új kapcsolatba, hanem előbb lezárja az előzőt. Elmondta, hogy számára a valódi kapcsolat akkor valósul meg, amikor valakivel együtt tud aludni, de most örömmel tapasztalja, hogy az ágyát végre visszakapta, és senki sem húzza le róla a takarót. Az ünnepek azonban nehéz időszakot jelentenek számára, mivel úgy érzi, hogy egyedül élőként ezek a pillanatok különösen kihívást jelenthetnek.
Murinai Angéla megosztotta gondolatait arról, hogyan alakult az élete az egyedüllét árnyékában. Elmondta, hogy mindig is vonzódott a magányhoz, és a pedagógusi pálya mellett eltöltött több mint két évtized, valamint a gyermeknevelés hatalmas terhet rótt rá. Most, hogy évek óta egyedül él, úgy érzi, hogy még mindig az előző időszak fáradalmait pihengeti. Nem keresi a párkapcsolatok izgalmait, és fontosnak tartja, hogy a nők lássák, hogy lehetséges teljes és kiegyensúlyozott életet élni anélkül is, hogy társra lelne az ember. A beszélgetés során a résztvevők mindannyian egyetértettek abban, hogy bizonyos élethelyzetekben, mint például betegség vagy baleset esetén, az egyedüllét különösen megpróbáltató lehet, hiszen ilyenkor jól jönne egy támasz. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az egyedüllét rengeteg értékes leckét adott nekik, amelyek segítették őket a saját identitásuk felfedezésében és megerősítésében.
