Szöul szívében demonstráció zajlott, ahol a volt elnök melletti támogatók gyűltek össze.
Lapunk korábbi beszámolói alapján az alkotmánybíróság véglegesen megerősítette Jun Szog Jol elnök leváltását. Az elnök decemberben került eljárás alá, miután hadiállapotot hirdetett az országban. A dél-koreai bíróság ítéletében megállapította, hogy a konzervatív vezető megszegte főparancsnoki kötelezettségeit a csapatok mozgósításával a hadiállapot kihirdetésekor. Dél-Korea huszadik századi történelme tele van katonai diktatúrákkal, így a volt elnök lépése komoly belpolitikai válságot generált az országban.
A megosztottság nemcsak a dél-koreai társadalmat, hanem a politikai elitet is feszíti. A kormányzó konzervatív Népi Erő Párt bejelentette, hogy elfogadja az ítéletet, de Jun egyik ügyvédje teljesen érthetetlennek és tisztán politikai döntésnek nevezte azt.
Elemzők véleménye szerint a jelenlegi válság jelentős kihívások elé állíthatja Szöul külpolitikai stratégiáját, különösen az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek és Donald Trump vámháborús politikája tükrében. Jun távozása, aki eddig szoros kapcsolatokat ápolt Washingtonnal, új külpolitikai irányvonalak megjelenését is hozhatja, főként, ha a baloldali erők kerülnek hatalomra.
Az ítélet kihirdetését követően a volt elnök támogatóinak serege gyűlt össze az elnöki rezidencia előtt. Az érzelmek széles spektrumát mutatták: voltak, akik könnyekkel az arcukon fejezték ki csalódottságukat, míg mások dühösen kiabálva tiltakoztak. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság épülete előtt ünneplő tömeg alakult ki, ahol az elmozdítását követelő tüntetők örömmámorban törtek ki, eufóriájuk hangos ovációval töltötte meg a teret.
A kormány bejelentette, hogy két hónapon belül előrehozott elnökválasztást tartanak. Az ellenzék vezetője, Li Dzse Mjong a felmérések szerint jelenleg a legesélyesebb, bár ő maga is korrupciós ügyek miatt bírósági eljárás alatt áll.
Jun a védőcsapata által közzétett nyilatkozatában kifejezte mély sajnálatát amiatt, hogy nem tudta teljesíteni a közvélemény elvárásait, ám a döntése jogosságát nem ismerte el egyértelműen. Korábban arra hivatkozott, hogy az ellenzék szándékos rosszindulata és obstrukciója kényszerítette őt a lépés megtételére, hangsúlyozva, hogy a hadiállapot bevezetésének célja az volt, hogy megakadályozza az állam ellen irányuló erőfeszítéseket.
A bíróság ítélete szerint azonban semmilyen jogi vagy politikai indok nem tette volna lehetővé a hadiállapot bevezetését, és Jun semmilyen kabinetülést vagy jogszerű előkészítést nem tartott a lépés előtt.
