A Körszállóban egy különös eset zajlott le: az ablakmosó alpinistát tévesen terroristának nézték. Az izgalmas helyzet gyorsan feszültté vált, amikor a vendégek észrevették, hogy a férfi a magasba emelkedik, miközben a város panorámáját csodálta. A szokatl
A Körszálló, amely valójában Hotel Budapest néven vált ismertté, 1967-ben nyitotta meg kapuit. Az építkezés két évig tartott, és a munkások rendkívüli elkötelezettséggel, szinte folyamatosan dolgoztak, hogy a tervek szerint időben befejezhessék a grandiózus projektet. A várakozások nem csalatkoztak: a megnyitás után a parkoló hamarosan nyugati autók sorától zsúfolódott tele, és olyan neves vendégek szálltak meg az ívelt falak mögött, mint Honthy Hanna, Roger Moore, vagy éppen Moammer Kadhafi. A szállodához pedig számtalan rejtély és legenda fűződik, amelyek azóta is izgalmas történeteket szőnek köré.
Fájdalom, de csupán városi legenda az a hiedelem, miszerint a szálloda hengeres formáját egy olyan mechanizmus indokolta, amely naponta egy szoba vagy akár egy teljes fordulat sebességével forgatta az épületet. Egy másik elterjedt verzió szerint csak a tetőn található étterem volt képes forogni, de sajnos egyik állítás sem felel meg a valóságnak. Bár az épület átadása idején már léteztek Európában forgó bárok és éttermek, a Körszálló esetében sosem merült fel ilyen megoldás.
A városban olyan pletykák keringtek, hogy a szálloda bárjában lehetett először Coca-Colát inni, ami a 60-as évek végén igencsak különlegességnek számított Magyarországon, hiszen az ital ekkor még a tiltott termékek között szerepelt. A történet szerint az itt megszálló kamionosok csempészték be az üdítőt az országba, majd aztán a szálló bárjában árusították, így jutott el a vendégekhez. Érdekesség, hogy a bár 1969-ben valóban felvette a Coca-Cola nevet, de ekkor már legálisan lehetett itthon is kólát vásárolni, így a szocialista Magyarország polgárai valószínűleg más helyszíneken is hozzájuthattak az italhoz. A Cola Bár 1981-ig működött a szálloda legfelső emeletén, de az utolsó években már lakosztályok várták a látogatókat.
A tetőbárnak volt egy szomorú mellékhatása is: két ember itt tett végleg pontot az életére. 1978-ban Nagy Gyula, egy huszonhét éves szabósegéd, megölte menyasszonyát, majd felment a szálloda tetőteraszára, ahonnan végül a mélybe vetette magát. Szintén ezen a helyen vetett véget életének Kemény György, a színházi dramaturg, akinek a teste a bejárat mellett érkezett a földre. A részeg vendégek gyakran dobtak le üvegeket, hamutartókat vagy akár székeket az utcára, így idővel megszüntették a teraszon a kiszolgálást, és egy őr vigyázott az ott tartózkodókra.
A budaipolgar.hu szerint 1981 szeptemberében, amikor Moammer Kadhafi líbiai elnök a városban tartózkodott, éppen ipari alpinisták végezték az ablakok mosását. A diktátor testőre azonban félreértette a helyzetet, és merénylőnek nézte a takarítót, ami egy szörnyű tragédiához vezetett, hiszen csaknem lelőtte őt.
A csehszlovák labdarúgó-válogatott 1969. május 25-én játszott a Népstadionban a magyarokkal, és 2-0-ra kikapott. A vendégcsapatot a Körszállóban szállásolták el, a focisták a meccs emlékére herendi porcelánvázákat kaptak. Amikor a fogadás után a kissé kapatos játékosok visszaértek a szállóba, sorban a borozó betonfalához vágták a vázákat.
A Körszálló vezetése mindig igyekezett a magasrangú vendégek kedvében járni a gasztronómia terén is. Amikor Budapestre érkezett a kazahsztáni delegáció, akkor saját országuk ételeivel szerettek volna kedveskedni neki, ezért ideiglenes kemencét építettek a konyhában, hogy meg tudják sütni a diplomatáknak a klasszikus kazah kenyeret és az ökröket. A 70-es években óriási szenzáció volt, amikor bevezették, hogy a vendégek előtt készítik el az ételeket: húsokat és zöldségeket sütöttek mindenki szeme láttára, ami csakhamar igen népszerűvé tette a helyet. A konyha egyébként is nagyon jónak számított, nem csak az jelentett rangot ha valaki a Körszállóban ebédelt, de ott dolgozni is nagy élmény volt. Egyébként, a Körszállóban vezették be a fővárosban az elsők között a svédasztalos reggelizést.
