A szárazság hatásai már most is több ezer milliárd forintnyi kárt okoznak, és a helyzet egyre súlyosbodik - Szabad Föld.

Kép: Az Amazonas állambeli Manacapuruban, 2023. szeptember 27-én, egy férfi csónakját manőverezve halad át a hullámzó haltetemek tengerén. Fotó: Raphael Alves, Forrás: MTI/EPA/EFE.

A jelentés legfőbb ajánlása az, hogy 2050-re sürgősen nagy volumenű befektetésekre van szükség, amelyek célja az erdőtelepítés, valamint a talaj- és vízgazdálkodás fejlesztése, mindezek pedig az életminőség javítását szolgálnák a bolygón. A szakértők hangsúlyozták, hogy ezek a lépések a globális népesség háromnegyedét érintenék, mivel a mezőgazdaság hatékonyságának növelése és a jövedelmek emelése révén csökkenteni lehetne a veszteségeket, valamint mérsékelni a klímaváltozás negatív hatásait.

Az ENSZ szakértői figyelmeztettek arra, hogy 2024 valószínűleg a világtörténelem eddigi legmelegebb éve lesz. A Földközi-tenger térségét, Marokkót, Namíbiát, Malawit, valamint Ecuadort és Brazíliát példátlan szárazság sújtja, ami a helyi közösségekben tűzvészeket, továbbá víz- és élelmiszerhiányt eredményezett.

A jelentés egyik szerzője, Kaveh Madani, aki az ENSZ Egyetem (UNU) kanadai központú Víz-, Környezet- és Egészségügyi Intézetének (UNU-INWEH) vezetője, komoly aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a károk nem csupán a tápláléklánc biztonságát fenyegetik, hanem az országok bruttó hazai össztermékének (GDP) fenntarthatóságát is. Hosszú távon ez olyan súlyos következményekhez vezethet, mint a munkanélküliség emelkedése, az éhezés elterjedése és a migrációs nyomás fokozódása.