A dinoszauruszok különböző fajokból álló csordákban éltek, amelyek társas kapcsolataik és viselkedésük szempontjából is izgalmasak voltak | National Geographic
76 millió éve a mai Kanada Alberta tartományának területén egy több fajból álló dinócsorda hagyta ránk lábnyomait.
Egyes dinoszauruszfajok számára a biztonság kulcsa a társaságban rejlett; minél többen voltak, annál védettebbnek érezték magukat. 2024-ben, körülbelül 180 kilométerre keletre Calgarytól, a Dinosaur Provincial Park területén egy különleges nyomkövület-együttesre bukkantak, amely arra utal, hogy ezek a hatalmas lények nem csupán csoportosan, hanem vegyes fajú csordákban is közlekedtek. A felfedezés részleteit a PLOS One tudományos folyóiratban publikálták, és a Londoni Természettudományi Múzeum adta közre az izgalmas hírt.
Az újonnan felfedezett nyomok között számos ceratopsida, például a híres Triceratops nyomaira bukkantak a kutatók. A vizsgálatok alapján legalább öt különböző egyedet azonosítottak a 13 lábnyom között. Egy másik csoport nyoma egy ankiloszauruszéhoz tartozik, amely a jellegzetes páncélzatával és tankra hasonlító testfelépítésével tűnik ki, és valószínűleg a többiekkel együtt mozgott. A harmadik nyomcsoport pedig két Tyrannosaurus rex egyedének lábnyomait rejti, akik egy párhuzamos úton haladtak. Felvetődik a kérdés: vajon éppen egy vadászatra készültek a csorda tagjaira?
A nyomok egykori iszapos, sík vidéken formálódtak. A terület a kréta időszak végén meleg, páradús, évszakosan csapadékos környezet volt, ahol a folyók gazdagon szabdalták a tájat. A partokon gazdag növény- és állatvilág virágzott, míg lápok, homokpadok és ligeterdők szőtték át a vidéket, amely nem messze helyezkedett el attól a beltengertől, amely Észak-Amerikát kettéosztotta.
Az itt talált kövületek pont e környezetnek köszönhetők, a rendszeres áradások fedték be finom szemcsés iszappal a csontokat, illetve jelen esetben a lábnyomokat is. A park iszapkő és homokkő rétegeinek őslényei közt a dinókon túl teknősök, madarak, halak, krokodilok, és persze növények is előfordulnak.
A lábnyom-kövületek olyan tulajdonságokat mutatnak meg, amelyeket pusztán a csontok alapján nem ismerhetünk meg. A nyomok árulkodnak az állatok viselkedéséről, társas viszonyairól, és sok esetben segítségükkel lehet igazolni, amit a csontok alapján sejtettek az őslénykutatók.
"A ceratopsidák társas életéről már régóta vannak sejtéseink, hiszen számos olyan lelőhelyet ismerünk, ahol egyazon fajhoz tartozó egyedek csontjai találhatók együtt. Azonban a csontmaradványok elemzése alapján csak annyit állíthatunk biztosan, hogy ezek az állatok vagy egyszerre pusztultak el, vagy a halálukat követően gyűltek össze a csontjaik" - magyarázta Jack Lovegrove, a múzeum őslénykutatója.
A kutatók véleménye szerint a vegyes dinoszauruszcsordák olyanok lehettek, mint a mai Afrika szavannáin élő gnúk és zebrák elegye alkotta csapatok. Különösen érdekes, hogy a két T. rex közelsége arra enged következtetni, hogy ezek a csordák éppen a ragadozók ellen való védekezés céljából alakultak ki. Így a dinoszauruszok nagyobb biztonságban érezhették magukat, mint azok az egyedek, akik magányosan barangoltak a területen.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ezt a feltételezést más módszerekkel is alátámasztani szükséges. Mivel nem áll rendelkezésre információ arról, hogy mennyi idő telt el a csorda és a két T. rex áthaladása között, jelenleg csak találgatásként kell tekinteni erre az értelmezési lehetőségre.
A kutatók egy forradalmian új módszer alkalmazásával több eddig ismeretlen dinónyomra bukkantak a park változatos domborzatán. Ezek a nyomok rengeteg új, izgalmas információt kínálnak arról, hogyan illeszkedtek a dinoszauruszok a környező tájhoz, és milyen interakciók zajlottak közöttük a kréta időszak végén. Az eredmények nemcsak a dinoszauruszok életmódjára, hanem a korabeli ökoszisztémákra is új fényt deríthetnek.
