Több tízezer ember gyűlt össze Új-Zéland fővárosában, hogy kifejezze ellenállását a maori kisebbséget védő törvény módosítása ellen.
Több mint 35 ezer ember gyűlt össze az új-zélandi parlament előtt, hogy kifejezze ellenérzését az olyan törvényjavaslat ellen, amely felülvizsgálná a kisebbségi jogokat rögzítő 1840-es waitingi szerződés alapelveit – számolt be róla a BBC.
A brit és maori törzsek között létrejött megállapodás, noha soha nem került hivatalos törvénybe, számos jogszabályban visszhangzik a kisebbségek védelmét célzó alapelvek formájában. A javaslatot benyújtó kis jobboldali kormánypárt, az Act, úgy véli, hogy ez a megállapodás faji megosztottságot teremtett az országban, miközben a jogi keretbe is integrálódott. Ezzel szemben a javaslat ellenzői azt állítják, hogy a tervezett módosítás tovább mélyítené a nemzeti megosztottságot, és veszélyeztetné a maorik számára elengedhetetlen támogatások fennállását.
A keddi tüntetés egy kilencnapos hikoi, azaz békés tiltakozás végét jelentette, több tízezren vonultak végig a fővároson, Wellingtonon, sokan a maori zászló színeibe öltöztek. A menetet a maori királynő, Ngawai hono i te po Paki vezette.
Az új-zélandi parlamentben a múlt csütörtökön történt szokatlan események után – amikor egy ellenzéki képviselő drámai módon összetépte a javaslatot, majd belemerült a hagyományos haka táncba – újra napirendre került a tervezet. Christopher Luxon miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hiába a koalíciós partnerség az Acttal, a törvényjavaslatot a második olvasat során nem fogják támogatni. "Nemzeti Pártként a véleményünk változatlan marad. Nem áll szándékunkban a törvényjavaslatot a második olvasat után továbbvinni, így végül nem fog törvénnyé válni" – nyilatkozta Luxon. "Nem hisszük, hogy 184 évnyi vitát egyetlen tollvonással lehetne lezárni."
Új-Zélandot gyakran emlegetik mint a világ élharcosát az őslakosok jogainak védelmében, ám Luxon jobbközép kormányának hatalomra jutásával sokakban aggodalom fogalmazódik meg, hogy ezek a jogok veszélybe kerülhetnek.
