A szakértők szerint toronymagasan az Osztrák Szabadságpárt vezetne egy esetleges előre hozott választáson.

Akár még új parlamenti választások is jöhetnek a szomszédos Ausztriában, ahol tavaly október óta nem dőlt el, hogy ki alakíthat kormányt. A választásokon legtöbb szavazatot kapó két jobboldali párt között ugyanis megszakadtak az addig is nyögvenyelősen zajló koalíciós tárgyalások. A népharagot pedig magasabb lángra tekerte a hétvégi terrormerénylet, amely az illegális migránsok kizsuppolását ígérő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) további erősödését hozhatja.

A hirado.hu beszámolója szerint szeptember 29-én parlamenti választásokat tartottak nyugati szomszédunknál, ahol Herbert Kickl politikai formációja diadalmaskodott. Az FPÖ, amelyet Kickl vezet, 28 százalékos támogatottságot ért el. Ezt követi az Osztrák Néppárt (ÖVP), amely bár szintén jobboldalinak vallja magát, liberálisabb irányvonalat képvisel, és 26 százalékot szerzett. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a szavazatok 21 százalékát tudhatja magáénak.

Alexander Van der Bellen szövetségi elnök a hagyományos gyakorlatokat figyelmen kívül hagyva döntött, és nem a választásokon első helyen végzett párt vezetőjét, hanem a második helyezett ÖVP elnökét, Karl Nehammert kérte fel a kormány megalakítására.

Hollandiában is komoly politikai felfordulás történt, amikor 2023. július 7-én összeomlott a kormánykoalíció. A kabinet tagjai között nem alakult ki konszenzus a migrációs helyzet kezeléséről, ami a válság kirobbanásához vezetett. Az addigi kormányfő, a liberális Mark Rutte, a kormányválság utáni parlamenti választásokon súlyos vereséget szenvedett el, ahol a szavazatok közel egynegyedét a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) szerezte meg. Érdekes módon Wilders nem került a miniszterelnöki posztra. Miközben Németországban is a migráció kérdése áll a középpontban, a február 23-ra tervezett előre hozott választásokra készülő ország politikai színterén az Alternatíva Németországért (AfD) pártot politikai karanténba zárták ellenfelei.

A szomszédos Ausztriában, ahol német a hivatalos nyelv, Alexander Van der Bellen szövetségi elnök nemrégiben egy különleges döntést hozott. A hagyományos gyakorlat ellenére, amely szerint a választások győztes pártjának vezetőjét kellene felkérni a kormányalakításra, ezúttal a második helyezett ÖVP elnökét választotta. Az elnök indoklása szerint csak olyan személyt hajlandó kancellárrá nevezni, aki világosan kifejezi Európa iránti elkötelezettségét azzal, hogy elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és támogatja az Európai Unió szankciós intézkedéseit.

A tavalyi választásokon vereséget szenvedett korábbi osztrák kancellár, aki évekig irányította az országot, 2024 októberének elején megkezdte a koalíciós egyeztetéseket. Ám hiába telt el három hónap, konkrét eredményekkel nem tudott előrukkolni. E helyzet miatt Alexander Van der Bellen szövetségi elnök kénytelen volt felkérni a választások valódi győztesét, Herbert Kicklt, hogy vegye át a vezetést.

Az ÖVP és az FPÖ között elindultak a koalíciós tárgyalások, ám ezek végül zátonyra futottak. A legfrissebb információk szerint az ÖVP nem volt hajlandó elfogadni az FPÖ ajánlatát. A külügyi, gazdasági, mezőgazdasági, közlekedési és honvédelmi minisztériumok mellett az ÖVP még egy további tárcát igényelt, ami már túl soknak bizonyult az FPÖ számára, így a tárgyalások végleg megszakadtak.

Hétfőn újabb fejezet kezdődött az osztrák politikai színtéren, hiszen ismét asztalhoz ülnek a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakítás ügyében. Jelenleg az ÖVP és az SPÖ együtt mindössze egy mandátumnyi előnyben van az osztrák parlamentben, így a helyzet igencsak feszült. Eközben a Zöldek és a liberális NEOS is kifejezték érdeklődésüket, hogy ők is részt kívánnak venni a tárgyalásokon, ami tovább bonyolíthatja a politikai játszmát.

Bauer Bence, a Német-Magyar Intézet igazgatója a hirado.hu-nak elmondta: a kormányalakítási felkérés jogköre most visszaszáll az osztrák szövetségi elnökre, akinek rendkívül széles körű a politikai mozgástere. A kisebbségi kormányzás lehetőségén kívül a két jobboldali párt bármelyikét felkérheti az új koalíciós tárgyalás megkezdésére. Azonban a tavalyi választások óta változtak az erőviszonyok: erősödött az FPÖ, a párt most már 36-38 százalékon áll, az ÖVP viszont gyengült, 18-20 százalékra.

A koalíciós kényszer ebben az esetben is megmaradna, ami újraindítaná az eddigi huzavonát. Bauer Bence szerint egy lehetséges megoldásként felmerülhetne egy szakértői kormány létrehozása, amelyben az összes parlamenti párt képviseltetné magát. Hasonló helyzet legutóbb 2019-ben alakult ki, amikor Sebastian Kurz távozása után egy ilyen kormányformációra volt szükség.

Kérdésünkre, miszerint észlel-e párhuzamokat a két német nyelvű állam belpolitikai eseményei között, Bauer Bence kifejtette, hogy a németországi történések mindig is kisebb késlekedéssel, de végül Ausztriában is tetten érhetők. Hozzátette, hogy mindkét országban a korábbi, domináló pártok jelentős mértékben meggyengültek. "Elérkezett a korszak vége, amikor csupán két párt képes volt stabil kormányzást biztosítani" - fogalmazott.

Bauer Bence hangsúlyozta, hogy a migráció kérdése nem csupán hazánkban, hanem nyugati szomszédunknál is kiemelkedő belpolitikai téma. A hétvégi, dél-ausztriai Villachban történt tragikus terrortámadás, amely során egy 23 éves szír menedékkérő hat embert megkéselt, és egy 14 éves fiút halálra szúrt, rávilágít erre a problémára. Herbert Kickl, az FPÖ elnöke a merénylet után kijelentette, hogy sürgősen szükség van a bevándorlási rendszer szigorítására.

A téma már a múlt év választási eseményei során is kiemelt figyelmet kapott.

Bauer Bence erre példaként említette a visszatelepítést, mely a párt tézisei közt szerepel. Ismeretes: Kickl a kampányban többször is említette, hogy az általa vezetett Ausztria "az illegális migrációt megállító, zárt erődként virágozhat fel". Az Osztrák Néppárt ugyanakkor az európai együttműködést erősítené, vagyis a menekültügyben az uniós országok fokozott szolidaritásával képzelik el a krízis megoldását. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az Európába beérkező migránsokat az unió tagországai között osztanák el.