A túlélés kihívásaitól a fejlődés új lehetőségeiig - Zalaegerszegen bemutatták a vállalkozások számára kidolgozott finanszírozási csomagot.
Finanszírozási útvonalak a kkv-k előtt! Idén elindul a hazai finanszírozási lehetőségeket bemutató országos INGYENES rendezvénysorozatunk - Demján Sándor Tőkeprogram, Széchenyi Kártya Program támogatott hitel, kedvezményes források, kombinált konstrukciók. Jöjjön el a következő vidéki állomásra, hallgassa meg a szakértőket és kérjen személyre szabott tanácsadást!
A rendezvényt Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg egy inspiráló előadással. Szavaival rámutatott, hogy a vállalkozók jelenlegi helyzete valóban kihívásokkal teli, és a gazdasági helyreállás sem tűnik rövid távú feladatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdasági nehézségek nem újdonságok, és a mostani esemény célja éppen az, hogy a kihívások mellett a lehetőségeket is előtérbe helyezze.
A kamarai elnök alapos áttekintést nyújtott a zalai vállalkozói szféra szerkezetéről, hangsúlyozva, hogy a vármegye vállalkozásainak 94,4%-a a kis- és középvállalkozások (KKV) kategóriájába sorolható. Kovács Dezső kiemelte:
az elmúlt 35 év során a magyar kis- és középvállalkozások két fő problémával küzdöttek: a tőkeszegénységgel és az információhiánnyal.
Mindkét tényező jelentősen befolyásolja a vállalkozások működését, fejlesztési és beruházási lehetőségeit.
Kovács szerint a KAVOSZ keretében elérhető konstrukciók kiváló lehetőséget jelentenek a vállalkozások számára, hogy megoldást találjanak a tőkeszegénység és az információhiány okozta nehézségekre.
A rendezvénye a finanszírozási lehetőségek részletes bemutatásával folytatódott, ahol a szakértők sorra vették az egyes konstrukciók sajátosságait és igénybevételük feltételeit.
A Széchenyi Kártya Program több mint két évtizedes fennállása alatt lenyűgöző eredményeket ért el, hiszen eddig több mint 500 ezer hitelszerződést kötöttek, összesen körülbelül 9 ezer milliárd forint értékben. A program jövőbeni kilátásairól és az aktuális fejlesztési irányokról Mészáros Ádám, a Kavosz Zrt. stratégiai és üzleti főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese beszélt a Portfolio és a KAVOSZ közös rendezvényén. A szakértő hangsúlyozta, hogy a KAVOSZ új stratégiája három alapvető pillérre épül: a kockázatvállalásra, a fejlődésre és a jövőre. Ezen elvek mentén a tulajdonosokkal együtt egy teljesen új üzleti ágat és modellt hoztak létre.
A Széchenyi Kártya Program jelenleg főként a már érettebb, egy-két lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások számára kínál finanszírozási lehetőségeket, de bizonyos konstrukciók induló vállalkozások számára is elérhetők. A program keretein belül különféle termékek állnak rendelkezésre, például likviditást biztosító hitelek és fejlesztési célú kölcsönök, amelyek különösen népszerűek a vállalkozók körében.
A jelenlegi scoring rendszer alapján
Akár 500 millió forintos hitelkeret is rendelkezésre áll, és a kedvező kamatkörnyezet mellett a Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is kiemelkednek a versenytársak közül, a piacon a legversenyképesebb megoldásokat kínálva.
A KAVOSZ által végzett kutatások szerint a vállalkozások számára a hosszú távú tervezés legnagyobb akadálya a piaci helyzet kiszámíthatatlansága és a fizetőképes kereslet hiánya. Ezekre a kihívásokra igyekszik választ adni a program a különböző finanszírozási konstrukcióival. Zala vármegyében is stabil alapokon áll a Széchenyi Kártya Program, és az időarányos adatok alapján jelentős növekedés várható az év végéig.
"Ajánlom, hogy a következő hetekben figyelemmel kísérjék a KAVOSZ hivatalos oldalát és a médiát, mert hamarosan új információk érkeznek arról, hogy még kedvezőbb feltételekkel és konstrukciókkal tudunk szolgálni. Ezek a lehetőségek célzottan a vállalkozók támogatását szolgálják, és segíthetnek mérsékelni a kockázatokat" - nyilatkozta Mészáros Ádám. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a szervezet jelenleg átfogó menedzsmentváltáson megy keresztül, azonban a stabil működés folytatása garantált.
A jövőbeni fejlesztések fókuszában a digitalizáció fokozása, az adminisztrációs terhek minimalizálása és innovatív termékek bevezetése áll. A KAVOSZ célja, hogy a folyamatot a nulladik lépéstől a folyósításig mindössze 8-9 hét alatt lebonyolíthassák. Ennek érdekében mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszerek, digitális faktoring megoldások, új agrártermékek és digitális időpontfoglaló rendszerek fejlesztésén dolgoznak, melyek közül az első pilot projekt már el is indult. A KAVOSZ országszerte több mint 200 regisztrációs helyszínen áll a vállalkozók rendelkezésére, ahol tapasztalt szakemberek segítik őket a legmegfelelőbb finanszírozási lehetőség kiválasztásában.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által irányított Demján Sándor Tőkeprogram egy innovatív, 100 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező finanszírozási lehetőséget kínál a magyar vállalkozások számára. Ez a program új dimenziókat nyit meg a tőkeellátottság terén, lehetővé téve a hazai cégek számára, hogy egyedülálló támogatást kapjanak fejlődésükhöz.
Ez a megközelítés egyedülálló módon foglalkozik a tőkeszerkezeti kihívásokkal és a kockázatvállalási attitűdökkel, valamint mindkét területre kínál megoldásokat.
„Kérlek, tedd különlegessé a mondandódat!” – hangsúlyozta Ács Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő vezérigazgató-helyettese az előadásában.
A tőkefinanszírozás lényegesen eltér a klasszikus hitelezési formáktól. Míg a bankok általában a korábbi pénzügyi teljesítményt helyezik a középpontba, a Demján Sándor Tőkeprogram esetében ez a szempont csupán a teljes értékelés 40%-át jelenti. A fennmaradó 60%-ot a helyi megyei kamara becslése és az alapkezelő szakembereinek helyszíni auditja határozza meg. Ez utóbbi során alaposan felmérik, hogy a vállalkozás mennyire képes megvalósítani a tervezett beruházásokat. Ez a hibrid finanszírozási modell lehetőséget teremt olyan cégek számára is, amelyek a hagyományos banki finanszírozás keretein kívül eshetnek, így szélesebb körben biztosít forrást a fejlődéshez.
A program keretében 100-200 millió forint közötti összegre lehet pályázni. A finanszírozás menete úgy néz ki, hogy az alapkezelő 2 millió forintos tőkeemeléssel, maximum 1%-os tulajdonrésszel beszáll a cégbe, majd tulajdonosként 198 millió forint tagi kölcsönt nyújt. A finanszírozás költsége mindössze 5%, szemben a jelenlegi piaci 9,5%-os kamatszinttel. A futamidő 6 év, és a konstrukció különlegessége, hogy a kamatot csak évente egyszer kell fizetni, a tőketörlesztés pedig a futamidő végén esedékes, így nem terheli a vállalkozás havi cash flow-ját.
Ács Zoltán kiemelte, hogy még az 1%-os részesedésük ellenére sem kívánnak komolyabb ellenőrzéseket gyakorolni: "Nem kívánunk beavatkozni az üzletmenetbe, ehhez jogunk sincs, és nem is vágyunk rá. Nincs szándékunk 500 különböző cég ügyvitelébe beleszólni" - tette hozzá. Az alapkezelő csupán olyan jogokat tart fenn, amelyek biztosítják, hogy a forrásokat ne használják fel rendeltetésük ellenére, valamint megakadályozzák a cég más személyre való átírását.
A forrás célja a beruházások elősegítése, ugyanakkor rendkívül rugalmas felhasználási lehetőségeket kínál. Az összeg felét forgóeszközök finanszírozására, például készletek beszerzésére is felhasználhatják. Továbbá olyan célokra is igénybe vehető, amelyekre jelenleg hazánkban nehezen lehet forrást találni: például tulajdonosi kivásárlásokra (Management Buyout) generációváltás során, illetve cégek felvásárlására is. Eddig Budapesten tapasztalták a legnagyobb érdeklődést a program iránt, azonban az alapkezelő célja, hogy más vármegyékben és városokban is népszerűsítse ezt a finanszírozási lehetőséget.
A vállalkozások elindításakor kezdetben leginkább saját tőkéjükre támaszkodnak, ám a növekedés előrehaladtával egyre inkább igénybe vehetik a kockázati tőkét, angyalbefektetők segítségét, banki hitelt, valamint állami támogatásokat. A részvény- és kötvénykibocsátás lehetősége viszont már a közép- és nagyvállalatok számára válik elérhetővé, lehetővé téve számukra a tőke optimalizálását és további növekedésüket.
A tőzsde különösen kedvező lehetőség lehet azok számára, akik ambiciózus növekedési stratégiákat és kreatív ötleteket képviselnek. A befektetők szívesen támogatják az ilyen vállalatokat, hiszen a piacon való részvétel lehetőséget ad számukra, hogy részesedjenek az innovációk sikeréből.
- Kérlek, adj egyedi színt a mondandódnak! - javasolta Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde vezetője előadásában.
Sok tulajdonos túl nagy feladatnak, túl magas falnak tekinti a tőzsdére lépést, tartva az adminisztrációtól, a nyilvánosságtól, a tulajdonostársakkal való közös gondolkodástól és a médiafigyelemtől. A BÉT vezetői azonban évente százas nagyságrendben folytatnak megbeszéléseket hazai középvállalatokkal, és igyekeznek lebontani ezeket a falakat. A tőzsde egyik fontos kezdeményezése a BÉT50 program, amelybe minden évben 50 új hazai középvállalat kerül be, és amelynek keretében számos eseményt szerveznek, ahol közösen gondolkodnak a finanszírozási és vállalatfejlesztési témákról.
A tőzsde előnyei között Nagy Péter Gábor kiemelte az üzleti bizalmat, amely különösen fontos a mai világban. Ezt nemcsak a Richter, hanem a Duna House és más kisebb cégek vezetői is megerősítették, akik komoly üzleti potenciálra tettek szert akár Svájcban vagy Olaszországban is tőzsdei jelenlétüknek köszönhetően.
A tőzsdére lépésnek létezik egyszerűbb, könnyített útvonala is: a BÉT Xtend és XBond piacai, ahol a belépési feltételek, az adminisztráció, a rászánt idő és a költségek is sokkal alacsonyabbak, mint a prémium kategóriában. 2018 óta 25 társaság lépett be erre a piacra az ország minden pontjáról és különböző iparágakból. Ezek a középvállalatok, amelyek árbevétele jellemzően 1-10 milliárd forint között mozog, a piacra lépéskor akár több százmillió vagy egymilliárd forintos nagyságrendben is tudnak friss forráshoz jutni, miközben az eredeti tulajdonosi kör 80 százalékos kontrollal továbbra is irányíthatja a társaságot.
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) három fő pillérre építi tevékenységét a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében: érdekképviselet és érdekvédelem, vállalkozásfejlesztés, valamint társadalmi felelősségvállalás és kulturális misszió. A szervezet országos hálózatával igyekszik megoldást nyújtani a kkv szektor két fő problémájára: a tőkehiányra és az információhiányra - ez már Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ szolgáltatásfejlesztési és projekt igazgatójának előadásából derült ki.
A VOSZ rendszeresen méri a vállalkozók körében az üzleti hangulatot és a bizalmi szintet. Az adatok alapján 2023-tól 2025-ig fokozatos romlás figyelhető meg: a kezdeti pozitív (zöld) tartományból a narancssárgán át egyre inkább a piros felé tolódik a mutató, ami a bizalmatlanság, félelem és megtorpanás előjeleit mutatja a vállalkozói szektorban.
Az érdekképviselet és érdekvédelem keretében a VOSZ összegyűjti a kkv-k napi operatív problémáit, észrevételeit és javaslatait, majd ezeket továbbítja a kormányzat és a döntéshozók felé, hogy megoldások születhessenek. A vállalkozásfejlesztés területén - amely egy viszonylag új tevékenységi kör a szervezetnél - online és személyes szolgáltatásokat egyaránt nyújtanak. Az online térben a Voszport, egy digitális kikötő áll a vállalkozások rendelkezésére, amely főként mikro- és induló vállalkozásoknak kínál mini CRM rendszert, kezdetben ingyenesen, később kiegészítő funkciókkal, díjazás ellenében.
A VOSZ országszerte jelen van, hiszen 19 vármegyében működtet irodákat, amelyek a Széchenyi Kártya és a vállalkozásfejlesztés terén nyújtanak segítséget. Legutóbb Kecskeméten nyílt meg az új iroda, ezzel teljesítve az országos lefedettséget. Az alapvető szolgáltatások mellett a VOSZ különleges területeken is támogatja a vállalkozásokat. Például az energetikai szekció keretein belül lehetőséget biztosítanak csoportos energiabeszerzésre, továbbá aktívan működtetnek egy beszállítói programot. Ráadásul januártól egy új programot indítanak, amely a 1-5 éves cégek fejlődését segíti elő.
A panelbeszélgetés során – több érdekes téma mellett – kiemeltük a magyar vállalkozói szféra kockázatkerülő hozzáállását. Ezt jól példázza, hogy a Nyugat-Európában elérhető hitelvolumen többszöröse a hazai szintnek. A helyzetet tovább bonyolítja a mostani gazdasági bizonytalanság, amely mindannyiunkat érint. Szakértők véleménye szerint éppen ezért elengedhetetlen, hogy a magyar vállalkozók nyitottabb szemléletet tanúsítsanak a különböző finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban, legyen az hitel vagy tőkebevonás.
Magyarországon a kis- és középvállalkozások körében, valamint általában a vállalkozói szférában gyakori jelenség, hogy sokan tartanak a hitelezéstől. Pedig a megfelelő finanszírozási megoldások révén a cégek jelentősen felgyorsíthatnák növekedési folyamataikat. A hitel lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozások új projekteket indítsanak, fejlesszék termékeiket vagy szolgáltatásaikat, és így könnyebben léphessenek előre a versenytársakkal szemben. Érdemes lenne nyitottabb szemmel tekinteni a hitelfelvételre, hiszen a jól megválasztott finanszírozás kulcsfontosságú lehet a sikerhez vezető úton.
- mondta Mészáros Ádám.
A szakértők véleménye szerint a magyar vállalkozók kockázatkerülő magatartása nagymértékben a devizahiteles válság következtében kialakuló kollektív társadalmi trauma következménye. Ács Zoltán rámutat, hogy emiatt a tőkefinanszírozás jelentős előnyökkel járhat, mivel a tőkeszerkezet megerősítése révén stabilabb alapokat teremt a cégek számára. Például a Demján Sándor Tőkeprogram alárendelt kölcsöntőkét kínál, amely saját tőkébe beszámítható, így nem csupán kedvező kamatozású forrást nyújt, hanem a hitelképeség növelésével is hozzájárul a vállalkozások további banki finanszírozásához.
A tőzsdei megjelenés egyre inkább elérhető opciónak bizonyul a középvállalkozások számára. A Budapesti Értéktőzsde Xtend piaca kifejezetten az ígéretes középvállalatoknak nyújt lehetőséget, ahol a belépéshez nem szükséges szigorú számszerű előírásoknak megfelelni.
A méret nem lényeges, és nincs szükség semmilyen árbevételi vagy tulajdonosi háttérhez kötött követelményre. Ez azt jelenti, hogy az eredeti tulajdonosi kör akár teljes mértékben, 100%-ban is részt vehet a tőzsdei bevezetés folyamatában.
- fejtette ki Nagy Péter Gábor.
A szakértők hangsúlyozták a tanácsadók szerepének fontosságát is a finanszírozási döntések meghozatalában. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Voucher programja például a tanácsadói költségek 80 százalékát visszatéríti, így csak a díj 20 százalékát kell kifizetni. A tapasztalatok szerint azok a vállalkozások, amelyek tanácsadóval érkeznek, általában jobban megalapozott tervvel rendelkeznek.
Örömhír a vállalkozások számára: a Demján Sándor tőkeprogram hamarosan a kereskedelmi cégek számára is hozzáférhetővé válik, ráadásul a nem lakáscélú ingatlanok vásárlására is lehetőség nyílik. Ezen új lehetőségek várhatóan szélesítik az ügyfélkört, és segíthetnek mérsékelni a program Budapest-központúságát is.
Címlapkép forrása: Portfolio magazin
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A következő jogi információk részletezése tervbe van véve.
