Vámháború: Az európai B-terv sürgető előkészületei A vámháború árnyékában az európai vezetők lázasan dolgoznak egy alternatív stratégián, amely lehetőséget adhat a gazdasági stabilitás megőrzésére. A B-terv kidolgozása nem csupán szükségszerű, hanem elen

Lassan egy hete, hogy az amerikai elnök az EU-val szemben is büntetővámokat helyezett kilátásba. Brüsszel hathatós válaszokat ígért arra az esetre, ha nem üres fenyegetőzésről lenne szó.

Mi a hasonlóság a barátok és az ellenfelek között? Az, hogy Donald Trump véleménye szerint mindkettő az amerikai termékeket érintő magasabb vámtételek alkalmazásán alapuló kereskedelmi stratégiát képvisel.

A globális kereskedelmi vámháború gyökerei visszanyúlnak Trump első elnöki ciklusához, amikor is a kereskedelmi feszültségek elkezdtek fokozódni. Joe Biden is hozzájárult a vám- és szankciós rendszer átalakításához, jelentős intézkedésekkel bővítve azt. Most pedig Trump elnök bejelentette a legújabb tarifaemeléseket, amelyek Kanadát, Mexikót és Kínát érintik, újabb lépést téve a kereskedelmi konfliktusok fokozódása felé.

Donald Trump egy hete bejelentette, hogy az Egyesült Államok 25%-os vámot fog kivetni az Európai Unióban előállított termékekre. Ez a lépés várhatóan széles spektrumú hatással lesz, érintve a svájci csokoládégyártókat és az autóipart is. Ennek következtében számos európai iparágban sürgősen B-terveket dolgoznak ki, hogy felkészüljenek a várható következményekre.

Amikor Trump bejelentette az EU-ra vonatkozó vámtarifák bevezetését, azt is megjegyezte, hogy a kontinentális szövetség valójában arra törekszik, hogy "csaljon" az Egyesült Államokkal.

A február végén tett elnöki bejelentésre az EU nem habozott reagálni. Brüsszel véleménye szerint az ilyen indokolatlan vámintézkedésekkel szemben az európai közösség azonnali és határozott válasszal fog élni.

Trump világossá tette, hogy az Európával folytatott kereskedelem - a kanadai, mexikói és kínai büntetővámokhoz hasonlóan - továbbra is a célkeresztben van. Az amerikai elnök ismét hangot adott az európai politikával kapcsolatos kritikai észrevételeinek - írta korábban a BBC. Trump szerint ugyanis az EU hátrányos helyzetbe hozza az amerikai élelmiszer- és autóexportőröket.

"Az Európai Unió létrejöttének egyik fő célja, hogy kihívást jelentsen az Egyesült Államok számára – e téren sikerült is jelentős előrelépéseket tenniük."

- nyilatkozta Trump.

Az EU visszautasította az elnök állításait, mondván, hogy a regionális piac létrehozása megkönnyítette az amerikai cégek számára az európai üzleti tevékenységet.

Az EB szerint az Egyesült Államok számára ez egy áldás volt.

"Készek vagyunk a partnerségre, ha más is a szabályok szerint játszik. De a fogyasztóinkat és a vállalkozásokat is minden lépésnél megvédjük. Ők sem várnak tőlünk kevesebbet"

„Kérlek, alakítsd át a szöveget úgy, hogy az egyedi legyen” – javasolta a bizottság egyik szóvivője.

Trump elkötelezte magát amellett, hogy az adóbevételeket az amerikai ipar fellendítésére, jövedelemtermelésre és a nemzetközi politikai helyzet megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásra fogja fordítani.

Az intézkedések kapcsán azonban felmerülnek aggasztó kérdések, hiszen ezek potenciálisan növelhetik az inflációt. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai fogyasztóknak valószínűleg magasabb árakkal kell szembenézniük a piacon. A vállalatok ugyanis úgy dönthetnek, hogy a vámok által keletkezett többletköltségeket a vásárlókra hárítják, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet.

Ha Trump tényleg vámokkal sújtja az Európai Uniót, akkor a legnagyobb hatással valószínűleg az autóiparra, a luxuscikkek gyártóira, valamint az ipari és mezőgazdasági szektor szereplőire lehet.

Mindennek azonban továbbgyűrűző hatásai is lehetnek: a piaci volatilitás és a gazdasági lassulás egyaránt valószínűsíthető. Európában a részvényárak már a "fenyegetőzés" hatására is csökkenni kezdtek, gyengülni kezdett az euró. Amennyiben pedig egy elhúzódó kereskedelmi háború forgatókönyve valósul meg, azzal az eurózóna gazdasági növekedése is lassulni fog - figyelmeztet elemzésében a SAXO.

Valószínű, hogy Washington hamarosan valóban be fogja vezetni az EU-t sújtó vámokat. Trump régóta alkalmazza a szélsőséges vámokkal való fenyegetőzést, mint tárgyalási stratégiát. A korábbi kereskedelmi konfliktusokban – például a 2018-as Kína elleni háborúban – a vámokat kezdetben csak mint alkutárgyként kezelték. A végső lépésként az Egyesült Államok valóban bevezette ezeket a vámokat, ami mindkét félnek okozott nehézségeket, de végül sikerült egy megállapodásra jutniuk.

Hasonló forgatókönyvre persze most is lehet számítani. A különbség az lehet, hogy Európa kevésbé lesz hajlandó meghátrálni. Már csak a növekvő geopolitikai feszültségek és a gazdasági önállóságra való törekvés miatt sem.

Az autóipar a leginkább érintett ágazat az esetleges amerikai vámintézkedések tekintetében. Az európai autógyártók évente milliárd eurókra rúgó értékben exportálnak járműveket az Egyesült Államok piacára. A Trump által javasolt 25%-os vám komoly árnövekedést eredményezne az amerikai vásárlók számára az európai autók esetében. Elemzők szerint egy ilyen lépés akár öt százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben csökkentheti az autógyártók profitját.

A BMW, a Volkswagen és a Porsche értékesítéseinek jelentős hányada az Egyesült Államok piacától függ. A jelenlegi kockázatok már érezhető hatással voltak ezen gyártók részvényeinek árfolyamára is. Ezen kívül a francia Renault és a Stellantis, amely magában foglalja a Peugeot és a Fiat márkákat, szintén markáns érdekeltségekkel bír az amerikai piacon.

A luxuscikkek piacán a csúcskategóriás márkák érzékenyen reagálhatnak a vámintézkedésekre. Az olyan neves európai luxusmárkák, mint az LVMH, a Hermès vagy a Burberry, nemcsak a divat világában, hanem a globális gazdaságban is meghatározó szereplők. E cégek jelentős bevételt realizálnak az amerikai piacon, amely a luxustermékek egyik legnagyobb fogyasztója. Ha a vámok emelkedése következtében az árak felfelé kúsznak, az amerikai vásárlók hajlamosak lehetnek csökkenteni költéseiket, ami a márkák profitjára is kihatással lehet.

Az ipar és a feldolgozóipar területén az ellátási láncok instabilitása komoly zűrzavart válthat ki. Olyan jelentős cégek, mint a Siemens, a Schneider Electric és az Airbus, egyre magasabb költségekkel és késlekedő megállapodásokkal szembesülhetnek. Az ellátási láncok már eleve megterheltek, így bármilyen új kereskedelmi akadály csak tovább fokozza a nehézségeket, amelyekkel ezek a vállalatok kénytelenek megküzdeni.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kétségtelenül a kereskedelmi konfliktusok egyik legvalószínűbb célkeresztjévé válik. Az Európai Unió hatalmas mennyiségű élelmiszert és italt juttat el az Egyesült Államok piacára, köztük francia borokat, olasz sajtokat és spanyol olívaolajat. Amennyiben az Egyesült Államok vámokat vezetne be, az szinte azonnali keresletcsökkenést eredményezne ezeknél a termékeknél.

Ha az Egyesült Államokban bevezetett vámok fékezik a gazdasági fejlődést, akkor a központi bankok talán a vártnál előbb kénytelenek lesznek kamatcsökkentést alkalmazni. Ez a lépés bizonyos cégek számára megkönnyebbülést hozhat, ugyanakkor a lassulás miatti aggodalmak is fokozódhatnak.

Ha a helyzet hosszú hónapokon át elhúzódik, az az unió számára inflációs kockázatokat hordozhat. A pontos mérték azonban még kérdéses. Amennyiben a vállalkozások a vámok költségeit a fogyasztókra hárítják, az potenciálisan növelheti az inflációt Európa-szerte. Ugyanakkor egyes elemzők úgy vélik, hogy a vámok következtében bekövetkező általános gazdasági lassulás ellensúlyozhatja az inflációs nyomás növekedését, így segíthet az árak stabilizálásában is.

Szakértők szerint recessziós veszélyről csak akkor lehet szó Európában, ha a vámok elég sokáig érvényben maradnak. Egy totális kereskedelmi háború persze visszavethetné az euróövezet gazdasági növekedését. Exportfüggősége miatt ez Németországot érintené a legsúlyosabban. Az exportvezérelt ágazatokkal szemben a belföldre dolgozó és értékesítő vállalkozások ellenállóbbak lennének.

Ha a vámok sokáig fennmaradnak, egyes európai vállalatok kénytelenek lehetnek csökkenteni a beruházásaikat. Emellett a negatív hatások lassítanák a munkaerő-felvételt, de akár elbocsátásokra is sor kerülhet. Mindez további nyomást gyakorolhat a fogyasztói kiadásokra.

Magyarországot sem kerülik el az európai exporttevékenységet befolyásoló hatások.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben az Egyesült Államok Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere volt a szolgáltatások terén, 642 milliárd forintos éves behozatali értékkel. Az exportoldalon pedig, Németországot követve, az Egyesült Államok a második legfontosabb partnerként szerepelt. Tavaly Magyarország amerikai exportvolumene elérte a 1292 milliárd forintot, ahogyan azt a KSH előzetes jelentése is megerősíti.

A TradingEconomics.com adatai szerint Magyarország 5,94 milliárd dollár értékben exportált árucikkeket az USA-ba 2023-ban. A termékösszetételben a legjelentősebb volument a (nem vasúti) jármű-export képviselte 1,77 milliárd dollárral, amelyet az elektronikai termékek követtek 1,71 milliárd dolláros éves mennyiséggel. A harmadik legjelentősebb termékkör hazánk amerikai exportjában a gépek, nukleáris reaktorok és egyéb fűtőberendezések adták - 1,21 milliárd dolláros éves mennyiséggel.