A széttetovált baristák és a kávézás jövője között izgalmas kapcsolat húzódik meg. A tetoválások nem csupán a személyes kifejezés eszközei, hanem a kávékultúra új irányvonalát is képviselik. A szépen kidolgozott tetoválásokkal rendelkező baristák gyakran

A kávé világpiaci ára gyorsan reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra, Takács Péter, a Julius Meinl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a kávézás ma már olyannyira a mindennapjaink részének számít, hogy bár lehet, bizonyos értelemben luxuscikké válik, mégis az utolsók között mondanánk le róla.

Interjú a kávépiac jelenlegi állapotáról és a jövőbeni kilátásokról: A diskurzus során feltárul, hogy a kávéfogyasztók számára izgalmas változások várhatóak. A szakértők rámutatnak arra, hogy a fenntarthatóság és a minőségi kávé iránti kereslet folyamatosan növekszik, ami új lehetőségeket teremt a termelők és a fogyasztók számára egyaránt. Beszélgetésünk során világossá válik, hogy a specialty kávé trendje nem csupán egy múló hóbort, hanem egy tartós irányvonal, amely a kávé élvezeti értékének fokozására és az etikus beszerzésre helyezi a hangsúlyt. A technológiai fejlődés, mint például a digitális kávézási platformok és az okos kávéfőzők megjelenése, új dimenziókat nyit meg a kávéfogyasztásban, lehetővé téve a személyre szabott élményeket. A jövőben a kávépiac valószínűleg egyre inkább a helyi termelésre és a közvetlen kereskedelemre fog fókuszálni, ami nemcsak a kávéfogyasztók számára jelent előnyöket, hanem a kistermelőknek is segít, hogy közvetlen kapcsolatba léphessenek a vásárlóikkal. A beszélgetés végén egyértelmű, hogy a kávé nem csupán egy ital, hanem egy élmény, amely folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez.

Osztok meg veled két állítást, amelyek talán nem is annyira meglepőek.

Persze, szívesen! Mit szeretnél, hogy egyedivé tegyek? Kérlek, oszd meg velem a szöveget vagy a témát, amivel dolgozni szeretnél!

Az első álláspontot képviseli az a nézet, miszerint a jólét időszaka véget ér, és a kávé ára drámaian emelkedik, ami miatt egyre kevesebb ember számára lesz elérhető. Ezzel szemben a második álláspont azt hangsúlyozza, hogy bár léteznek problémák a kávétermesztés terén, a kávé továbbra is megfizethető és elérhető marad. Személyes véleményem az, hogy a második álláspont a valóságosabb, mivel a piaci dinamika és a globális kereskedelem révén a kávé mindig is megtalálja a helyét a fogyasztók között, még ha időnként áremelkedések is előfordulnak. A kávé iránti kereslet folyamatosan fennmarad, ami ösztönözheti a termelőket, hogy innovatív megoldásokat találjanak a problémákra.

A kávépiac jelenlegi helyzete számos aggasztó tendenciát mutat, hiszen a világpiaci árak soha nem tapasztalt szintekre emelkedtek. Ennek ellenére a kávéfogyasztás annyira szerves részét képezi a mindennapjainknak, hogy még ha luxuscikké is válik bizonyos értelemben, az utolsó dolog lenne, amiről lemondanánk. A kávé nem csupán egy ital, hanem a napunk elengedhetetlen része, amely összeköt minket, és élményt nyújt a rohanó életben.

Egyre inkább megkérdőjelezik a régi normákat. Olaszországban például hosszú ideig szinte szentírásként kezelték azt a szabályt, miszerint egy eszpresszó ára nem lépheti át az egy eurót. Mostanra azonban ez a határvonal már egyre inkább elmosódik.

Fontos megemlíteni, hogy az olaszok kávézási szokásai sziklaszilárdak maradtak, bármennyire is változik a világ körülöttük. Ami a tabukat illeti: a mai napig él a felfogás, miszerint az arabica a legkiválóbb kávéfajta, amiért gyakran magasabb árat is kérnek érte, mint a robustáért. Azonban a legújabb statisztikák szerint egyes robusta kávék ára már meghaladja az arabicákét, ami új megvilágításba helyezi ezt a régóta fennálló tévhitet.

Minek köszönhetően? Ez a kérdés gyakran felmerül, amikor próbáljuk megérteni a dolgok mögötti okokat és összefüggéseket. Az életünkben számos tényező befolyásolja a döntéseinket, érzéseinket és tapasztalatainkat. Lehet, hogy a környezetünk, a neveltetésünk, vagy éppen a véletlen találkozások formálják azt, akik vagyunk. Esetleg az eltökéltségünk és a kitartásunk révén érjük el céljainkat. A válaszok keresése mindig izgalmas, hiszen a "minek köszönhetően?" kérdés mélyebb betekintést nyújt a saját történetünkbe és a világ működésébe.

A kávé globális piaci ára rendkívül érzékenyen reagál a gazdasági és társadalmi eseményekre. Az árak alakulása nagymértékben függ attól, hogy hol és milyen szociális környezetben zajlik a kávétermelés. Emellett a klímaváltozás, különösen a légkör felmelegedése, szintén komoly hatással van a kávé előállítási feltételeire. A kávétermesztők rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy megőrizzék régi és új termőhelyeiket, mivel ezek a területek egyre magasabbra kerülnek a tengerszint felett. Ez pedig új kihívásokat teremt, mivel a termelési körülmények folyamatosan változnak.

Számunkra ezek a tényezők kiemelten fontosak, hiszen célunk az, hogy a kávé a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal jusson el a fogyasztókhoz. Ausztriában például kizárólag olyan szállító partnerekkel működünk együtt, akik zéró emissziós járműveket használnak. De nemcsak a szállítás, hanem a csomagolás is kulcsfontosságú számunkra. Kapszulás kávéinkat az elsők között tettük otthon komposztálhatóvá, és a legújabb Bio Fair Trade termékcsaládunk csomagolása is teljes mértékben lebomló anyagokból készült. Teáink csomagolása már régóta környezetbarát, és elviteles poharaink is komposztálhatóak, akár a saját otthonunkban is. Mindezek révén szeretnénk hozzájárulni a fenntarthatósághoz és a környezet védelméhez.

Tehát, ahogyan a Julius Meinl a múltban a pörkölés terén valódi gasztronómiai forradalmat indított el, úgy most a fenntarthatóság terén is hasonló lépéseket tesz?

Valahogy így, de eközben kiemelten foglalkozunk Kolumbiával, a kolumbiai termőhelyekkel is. Elképesztően nagy energiát fektetünk abba, hogy ebben az üzletágban a kávétermesztő családoknak, és az ő leszármazottaiknak is perspektívát tudjunk mutatni. Fontos, hogy ne hagyják el a földeket, ne hagyják műveletlenül ezeket a területeket, hiszen ez számukra is fontos jövőkép. A Julius Meinl külön képzési, oktatási programot dolgozott ki annak érdekében, hogy azok, akik a kávét termesztik, gondozzák, szüretelik és feldolgozzák, azok tudják és érezzék, hogy ha ezt a folyamatot nem tennénk fenntarthatóvá, akkor egyszer csak azon kapnánk magunkat, hogy nem lesz olyan kávénk, amiből pörkölni tudnánk.

Az üzemanyagok árának változásáról az újságok lassan már olyan gyakorisággal írnak, mint a várható időjárásról. Elképzelhető, hogy egyszer a kávé árának változása is ilyen hírfolyam része lesz?

Ebben a formában nem valószínű. A kávé ára gazdasági, stratégiai kérdés, ennek alakulását az is befolyásolja, hogy ki milyen üzletpolitikát folytat. A Julius Meinl például alapvetően prémium HoReCa-partner, vagyis jelen van hotelekben, éttermekben és kávézókban, de nincs ott a magyarországi boltok polcain. Rendelni persze lehet, online. Ez a Julius Meinl tudatos üzletpolitikájának része.

A jelen esetben az árképzést nem csupán a vásárlók szempontjából kell vizsgálni, akik a szupermarket polcain mérlegelik, hogy a kedvezőbb árú kávét, a prémium terméket, vagy a kettő közötti opciót válasszák. Ha mi megemeljük a kilónkénti árakat, ezt a vendégek legfeljebb egy csésze kávé elfogyasztásakor érzékelik. Tehát a kávék áremelkedése különböző hatással bír a lakossági vásárlókra és az üzleti ügyfelekre.

A Julius Meinl márka említése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a magyar boltok polcain már nem találkozhatunk vele. Pedig nem is olyan rég, a márka még szerves részét képezte a hazai piacon, de valami oknál fogva úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot.

Jelenlétünk most is érezhető, bár más formában. Ez a lépés egy tudatos stratégiai döntés volt, amelyet ma is helyesnek ítélünk meg. A Julius Meinl családias vállalkozás, amely már a kezdetektől elkötelezte magát a prémium kávéfogyasztás mellett - s ez nem csupán a kávéra vonatkozik, hanem a kiváló minőségű forró italokra, teákra és forró csokoládékra is. Budapesten saját beszerzési csapatunk működik, amely a vidéki területeket is ellátja. Partnereink számára folyamatos tréningeket biztosítunk, mert célunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk a tökéletes kávé, tea és forró csokoládé élményét.

Hány csésze kávét fogyaszt naponta?

Hármat-négyet, de amikor a partnerekkel kóstolunk, a lehetőségek határa a végtelen univerzumban rejlik.

Csak ezért érdeklődöm, mert folyamatosan zajlik a diskurzus arról, hogy mennyi folyadék bevitele szükséges vagy megengedett naponta.

Szerintem annyit, amennyi jólesik.

Természetesen, a borra is gyakran hivatkoznak így, de mindannyian tudjuk, hová vezethet ez a hozzáállás. Ha komolyra fordítjuk a szót: tudományos kutatások igazolják, hogy napi két csésze kávé kifejezetten kedvező hatással bírhat az egészségünkre.

Ami igazán lényeges, az a napi rutinunk, és persze az is, hogy milyen kávét választunk. Én például az olasz tradíciót követem, így reggelente egy tejhabos kávét kortyolgatok, ami éppolyan lágy és krémes, mint a reggeli napfény. Délután viszont már átállok a komolyabb ízekre: eszpresszóra, amely a nap feszített tempójában is lendületet ad. Estére pedig gyakran egy ristrettóra váltok, ami sűrű és intenzív élményt kínál. A legfontosabb azonban az, hogy amikor kávézunk, az valódi örömforrássá váljon. Mi, a Julius Meinlnél, azokat a pillanatokat szeretnénk megidézni, amikor a kávé köré gyűlik az emberek közössége – egy csésze fekete mellett beszélgetve, figyelve egymásra, megosztva a gondolatainkat és élményeinket.

Ez már átvezet a kávéházi kultúra világába. Egykor mi, magyarok, ebben jónak számítottunk, köszönhetően a bécsi és párizsi kávéházi kultúra hatásának. Ma ismét vannak minőségi kávéházaink, csak a kávéházi élet nem olyan, mint mondjuk a XX. század elején.

A monarchia ideje maga volt az aranykor. Művészek, írók, költők gyűltek össze híres-neves kávéházakban, némelyikük szó szerint forradalmi helyszín volt. Aztán jöttek évek, évtizedek, amelyek nem tettek jót a kávéházi kultúrának, legutóbb pedig a Covid-járvány szólt közbe. Vagyis igen, meg kell tanulnunk újra kávéházba járni. Ez amúgy nem olyan nehéz, mint azt gondolnánk, hiszen amikor valakivel szeretnénk találkozni, akkor fölhívjuk, és ezt kérdezzük: nem iszunk meg egy csésze kávét? Nem árulok el titkot az olvasóknak, de most is egy kávézóban, a Corinthia Budapest Grand Hotel Royalban ülünk egy csésze Julius Meinl kávé mellett, és beszélgetünk.

A mai magyar kávézási kultúra sokszínűsége figyelemre méltó, és különböző nemzetek hatásai keverednek benne. A bécsi kávézóhangulat eleganciája és a francia kávézók barátságos atmoszférája mellett az olasz espresso kultúrája is erőteljesen jelen van. A fiatalabb generációk körében egyre népszerűbb az olasz stílusú kávé, amely az erős ízeket és a gyors fogyasztást helyezi előtérbe. Ugyanakkor a bécsi kávéházak lassabb, kontemplatívabb élménye is vonzó sokak számára, ahol a kávé mellett a sütemények és a társalgás is középpontba kerül. A francia kávézók hangulata pedig a hangulatos teraszokon való ücsörgést és a hosszú, élvezetes beszélgetéseket idézi. Tehát a válasz nem egyértelmű: a magyar kávézás a három stílus ötvözete, amely a helyi ízekkel és szokásokkal gazdagodik.

Ez a kávézóktól függően változó élményt kínál. A bécsi kultúra intellektuális mélységekkel bír, ahol a beszélgetések és elmélkedések dominálnak. Ezzel szemben az olasz stílus lendületesebb és gyorsabb, míg a francia kávézók a kettő közötti finom egyensúlyt képviselik. Magyarország grand caféi pedig a bécsi és francia atmoszféra különleges elegyét teremtik meg, és örömmel tapasztalhatjuk, hogy a brunch-kultúra újraéledt. Sok helyen azt is megfigyelhetjük, hogy az emberek olaszos módon megállnak a pultnál, egy ristrettót szürcsölgetve, majd rövid eszmecsere után már indulnak is tovább. A kávézás nem csupán egy élmény, hanem egy lényeges társadalmi interakciós forma is. A bárpult mögött álló, sokszor széttetovált barista minden nap a tökéletes kávét készíti el, hozzájárulva ezzel a kávézás varázsához.

A magyar kávéfogyasztás mértékéről szóló legfrissebb statisztikák szerint a magyarok átlagosan évente körülbelül 6 kg kávét fogyasztanak fejenként. Ez a szám folyamatosan változik, ahogy a kávékultúra fejlődik és egyre népszerűbbé válnak a különféle kávézási szokások, mint például a specialty kávék vagy a kávézók látogatása. Érdemes figyelemmel kísérni a különböző felméréseket és trendeket, hiszen a kávé a magyar mindennapok szerves részévé vált.

A KSH adatai szerint - a lakosságra, és egy főre vonatkozóan - mintegy három kilogramm fölött van az éves fogyasztás. Az is látni, hogy egyre nagyobb a kereslet a minőségi kávék iránt, de abban is van előrelépés, hogy az emberek mernek új dolgokat, ízeket kipróbálni, legyen az americano vagy éppen a cortado, a kávé világos- vagy sötét pörkölésű, ízesített vagy likőrrel bélelt.

A kávé főzésekor nem elhanyagolható a gép típusa sem, hiszen az jelentősen befolyásolja az ital ízét és aromáját.

Ez a tényező legalább olyan fontos, mint maga a kávé! Megfigyeltem, hogy a különböző kávéautomaták és gépek minősége rendkívül változatos, és hiába használunk prémium kávét, ha egy gyengébb gépbe töltjük, a végeredmény messze elmarad az elvárt íz és aroma élménytől. Éppen ezért a Julius Meinl stratégiája az, hogy amikor egy partnerrel megállapodunk, nem csupán a kávét biztosítjuk számukra, hanem a megfelelő kávégépet is.

A jövőben a kávét szállító képviselőink feladatai közé tartozik, hogy készítsenek egy csésze kávét, megkóstolják azt, és alaposan átvizsgálják a gép beállításait is. Van olyan partnerünk, aki a kávéfőző teljesítményét napi, sőt akár másodperces bontásban is nyomon követi, ami valóban lenyűgöző. Én azonban inkább a régi iskola híve vagyok, a klasszikus megközelítést részesítem előnyben, akárcsak a Julius Meinl márka, ahol a valódi minőségellenőrzés abban rejlik, hogy egy kolléga személyesen látogat el a helyszínre, és mindent alaposan átnéz.

Ezek után felmerül a kérdés: miért nem indít Julius Meinl saját, független kávéházat Magyarországon?

Jelen pillanatban ez nem áll az első helyen.

Oké, akkor ne legyen grand café, legyen csak petit.

Ha esetleg érdeklődne egy ilyen lehetőség iránt, nyugodtan keressen meg (a nevem és a telefonszámom elérhető). Az üzletpolitikánk lehetővé tenné, hogy egy bemutatótermet nyissunk a belváros szívében, ahol az iroda az emeleten helyezkedne el, az alsó szinten pedig egy hangulatos kávézó működne, amely egyben tréningcentrumként is funkcionálna. Itt lehetőség lenne arra, hogy partnereink képzéseken vegyenek részt. Azonban mindehhez egy olyan ingatlanra lenne szükség, amely elegendő helyet biztosít a raktárunknak és a szervizünknek is. Jelenlegi irodánkban ráadásul partnereink már most is kóstolhatják kávéinkat és kipróbálhatják gépeinket. Így sajnos egy megvalósuló Meinl-kávézó ötlete egyelőre nem tűnik reálisnak.

Ám a magyarok így is számos kávézóban ihatnak a Julius Meinl kávét, -teát és -forró csokoládét, az újjáéledő kávéházi kultúra lehetőséget teremt a találkozásra. Ahogyan lehetőséget teremt arra, hogy találkozzanak egymással is, leüljenek egy csésze kávé mellé, és beszélgessenek, barátkozzanak, társasági életet éljenek.