Városi verseny: Székesfehérvár a figyelem középpontjában, míg Budavár látványos visszaesést mutat.

A legújabb Egyensúly Intézet településindexe alapján a vidéki Székesfehérvár és Budapest V. kerülete emelkedik ki a legfejlettebb települések között. A 2025-ös adatok azt mutatják, hogy a főváros vonzereje fokozatosan csökken, miközben a Balaton térsége egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezen kívül a különböző települések közötti regionális eltérések is egyre hangsúlyosabbá válnak.

Az Egyensúly Intézet településindexe a települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségének adatalapú értékelésére szolgál. Az agytröszt szakértői több mint kétezer változó, 53 indikátor alapján, összesen több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat felhasználásával készítették el a kutatásukat.

A településindex nem a lakhatóságot, hanem a települések fejlettségi szintjét értékeli. Az index fő célja, hogy világos és áttekinthető képet nyújtson a hazai települések fejlődési tendenciáiról, továbbá támogassa a helyi és országos döntéshozókat a célzott fejlesztési stratégiák meghatározásában.

Budapesti kerületek:

Vizsgáljuk meg alaposabban az adatokat! Belváros-Lipótváros immár másodszor hódította meg az első helyet a budapesti kerületek fejlettségi rangsorában. Az V. kerület kilenc pontos előnye mögött elsősorban az áll, hogy itt található a legmagasabb ezer főre jutó gimnazisták száma, amely 196 főt jelent. Emellett a kerületben a lakások átlagos négyzetméterára is kiemelkedő, körülbelül 1,23 millió forintot tesz ki.

Ezek mellett a V. kerület költségvetési helyzete is kiemelkedően kedvező: a legújabb adatok szerint lakosonként több mint 1,7 millió forint bevételt realizált.

Belváros-Lipótváros nem csupán a lakossági jövedelmek, hanem az alapszolgáltatásokon túli kiadások terén is kiemelkedik: a kerület közel négyszer annyit, 412 ezer forintot fordít erre a célra, mint a második helyezett XII. kerület, ahol ez az összeg mindössze 106 ezer forintra rúg.

A kerület kiváló pozícióval bír a turizmus terén, hiszen a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma lenyűgöző módon meghaladja a kétszeresét a második helyezett Terézváros hasonló mutatójának. Míg a kerületünkben 7479 éjszakát regisztráltak, addig Terézváros csupán 3311 éjszakát tud felmutatni. Ez a különbség jól tükrözi a kerület vonzerejét és népszerűségét a látogatók körében.

Terézváros a budapesti kerületek között a második legkiemelkedőbb helyet foglalja el. E siker mögött nem csupán egy-egy mutató kiemelkedő teljesítménye áll, hanem a kiegyensúlyozott fejlődés összessége. A kerület a legfontosabb mutatók többségében átlagon felül teljesít. A VI. kerületben például az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel az egyik legmagasabb, elérve a 119 ezer forintot. Emellett a terézvárosiak helyzete is kedvező, hiszen az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 1056, és az eltartottsági ráta is figyelemre méltó, 34,6.

A főváros I. kerülete idén a harmadik helyezést érte el a rangsorban, ami visszalépést jelent tavalyi második pozíciójához képest. A kutatás adatai alapján a dobogós helyezés titka, hogy Budavárban a legmagasabb a diplomával rendelkező lakosok aránya, ami 51,7 százalékot tesz ki. Ezen kívül itt található a második legmagasabb ezer főre jutó gimnáziumi tanulók száma is, amely 137 diákot jelent a nappali képzés keretein belül. Az önkormányzat költségvetési bevételei is figyelemre méltóak, hiszen egy főre vetítve ezek a második legmagasabbak, 468 ezer forinttal. Továbbá, az I. kerületben a legkevesebb lakos jut egy házi- és házi gyermekorvosra, mindössze 1004 fő, így itt a legkevésbé leterhelt az alapellátás.

Székesfehérvár számos területen kiemelkedik a megyeszékhelyek mezőnyéből, írják a tanulmányban. Itt regisztrálták a legmagasabb egy lakosra jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelmet (2,87 millió forint), valamint a legmagasabb egy főre jutó iparűzési adót (242 ezer forint). Székesfehérvár az alapszolgáltatáson felüli önkormányzati kiadások (190 ezer forint/lakos), a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (95 százalék), az ezer főre jutó internet-előfizetések (432 előfizetés), illetve az ezer lakosra vetített játszóterek, tornapályák és pihenőhelyek (2,3 rekreációs létesítmény) terén is az élmezőnyhöz tartozik.

Megyeszékhelyek listája:

Veszprém első az egy főre jutó, az alapszolgáltatásokon felüli kiadások összegében (434 ezer forint), illetve a száz lakosra vetített szja-fizetők számában (56 adófizető) is. Mindemellett kiemelkedő a színházlátogatók száma (165 ezer színházlátogató), az egy lakosra jutó, szja-alapot képező belföldi jövedelem összege (2,72 millió forint), valamint az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel (156 ezer forint) is.

A tavalyi településindexhez viszonyítva Szolnok három helyezést, Békéscsaba két helyezést, míg Zalaegerszeg szintén két helyezést tudott előrelépni a rangsorban. 2014 óta Zalaegerszeg bizonyult a legdinamikusabb városnak, hiszen 16,6 indexpontot növelt, míg Miskolc (+16,3 indexpont) és Szolnok (+15,3 indexpont) szintén kiemelkedő, átlagot meghaladó fejlődést mutatott.

Budaörs kiemelkedő első helyezését három alapvető tényező tette lehetővé: egyrészt a figyelemre méltó, egy főre jutó szja-alapú belföldi jövedelem, amely 3,32 millió forintra rúg; másrészt a helyi gazdaság erős teljesítménye, amit az iparűzésiadó-bevételek 401 ezer forint/lakos értéke is tükröz; végül pedig a diplomások arányának magas szintje, amely eléri a 34,8 százalékot.

15 ezer lakos feletti városok:

Tata a kiegyensúlyozott fejlettségi mutatóinak köszönhetően a második helyezést érte el. Mindössze egy évvel ezelőtt a város a 14. pozícióban állt ebben a rangsorban. Kiemelkedő fejlődést mutatott a közlekedési infrastruktúra, a kulturális élet, valamint a közösségi terek terén elért eredmények, amelyek különösen figyelemre méltóak.

Természetesen! Íme egyedi változata a "Kisvárosok és nagyobb községek" témának: **Kisvárosok és Tágas Községek:** A kisvárosok varázsa abban rejlik, hogy a mindennapi élet során könnyedén megélhetjük a közösségi összetartozás érzését. Ezek a települések gyakran rejtett kincsek, ahol a helyi vállalkozások, a barátságos utcák és a családias légkör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember otthon érezze magát. A kisvárosok kis mérete lehetővé teszi, hogy az emberek közel kerüljenek egymáshoz, és támogassák egymást a mindennapokban. Ezzel szemben a nagyobb községek több lehetőséget és szolgáltatást kínálnak, hiszen szélesebb választék áll rendelkezésre az oktatás, a munka és a szórakozás terén. Ezek a települések gyakran dinamikusabbak, ahol a kulturális események és a közösségi programok pezsgése vonzza a fiatalokat és a családokat. A nagyobb községek jellemzője, hogy sokszínűbb lakossággal bírnak, ami gazdagítja a helyi kultúrát és életérzést. Bár a kisvárosok intimebb, míg a nagyobb községek pezsgőbb atmoszférát kínálnak, mindkettőnek megvan a maga bája és egyedi karaktere. Az embereknek lehetőségük van választani, hogy melyik környezetben érzik magukat a legjobban, és hol találják meg a számukra ideális életformát.

Balatonfüred számos szempontból kiemelkedik a magyar kisvárosok és nagyobb települések között. Ez a hely büszkélkedhet a legmagasabb ingatlanpiaci átlaggal, hiszen itt egy négyzetméter ára eléri az 1,05 millió forintot. Emellett az alapszolgáltatásokon túlmutató egy főre jutó kiadások is a legmagasabbak, átlagosan 765 ezer forinttal. A turizmus terén is figyelemre méltó eredményeket mutat, hiszen a vendégéjszakák száma 100 főre vetítve 7280 éjszakát tesz ki, ami szintén kiemelkedő. Továbbá, a vendéglátóhelyek számát tekintve is a második helyen áll, hiszen tízezer főre 237 étkezési lehetőség jut. Balatonfüred tehát a gazdasági és turisztikai vonzerejével egyaránt figyelemre méltó úti cél.

A tavalyi településindex adataihoz képest figyelemre méltó előrelépéseket mutatnak a települések: Siklós a 153. helyről a 52. helyre ugrált, míg Tiszakécske a 103. pozícióból a 15. helyre kapaszkodott fel. Szarvas szintén jelentős javulást ért el, hiszen a 101. helyről a 16. helyre sikerült lépnie.

A kutatás adatai szerint Felcsút annak köszönheti első helyezését, hogy a legtöbb mértékadó mutatóban jóval a kategóriája átlaga felett teljesített. Tavaly ebben a kategóriában még Hévíz állt az első helyen. Felcsúton az egy főre jutó, szja-alapot képező jövedelem például közel kétszerese (3 millió forint), az egy főre vetített iparűzési adó pedig tízszerese volt az átlagnak (300 ezer forint). A település infrastrukturális szempontból is kiemelkedik a kistelepülések mezőnyéből: a közüzemi ivóvíz vezetékkel ellátott ingatlanok aránya (100 százalék), a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (85,2 százalék) ami szintén magasabb az átlagnál.

Kistelepülések:

A hosszú távú tendenciák elemzése alapján 2014 óta a legkiemelkedőbb fejlődést elérő három, 5000 lakosnál kisebb település közé tartozik Felcsút (+11,5 indexpont), Szántód (+7,6 indexpont) és Berente (+6,9 indexpont).