Furcsának hangzó, de szórakoztató kísérlet: medveállatkákra készítettek tetoválásokat, és sokan örvendezhetnek majd a végeredmény láttán!
Elsőre talán furcsának tűnhet a pár milliméteres állatkák tetoválása, de a kínai kutatók mögött komoly célok állnak: biológiailag kompatibilis minták kidolgozásán dolgoznak, amelyek potenciálisan forradalmasíthatják az orvostudományt. Ezzel a különleges kísérlettel új lehetőségeket nyithatnak meg a gyógyászatban, így a tetoválások szerepe messze túlmutathat a művészi kifejezés határain.
A nyolclábú kis medveállatkák, más néven tardigrádok, olyan apró ízeltlábúak, amelyeket szabad szemmel alig észlelhetünk, hiszen csupán néhány milliméteresek. Ezek a kis lények igazi túlélők, akik a legzordabb körülmények között is megállják a helyüket. Éppen ezért a Westlake Egyetem kutatói rájuk vetették a szemüket, hogy a mikrogyártás területén végezzenek kísérleteket. Az ilyen mikroszkopikus méretű tárgyak nagy potenciállal bírnak az orvostudományban és a gyógyításban, de ehhez elengedhetetlen a biológiailag kompatibilis technológia alkalmazása. Érdekes módon, a parányi medveállatkák tetoválása lehet a kulcs ehhez a feladathoz – számolt be róla a Gizmodo.
A mikro- és nanogyártási technikák egyik legnagyobb kihívása, hogy eddig nem voltak összhangban az élő organizmusokkal. Most viszont a kutatók áttörést értek el, mivel jéglitográfiával sikerült mikro- és nanoszintű mintákat közvetlenül létrehozni medveállatkákon, amikor azok kriptobiotikus állapotban vannak. Ez a felfedezés új távlatokat nyithat a biotechnológiai alkalmazásokban.
Ezt az egyfajta félig halott téli álmot úgy idézték elő, hogy -143 Celsius-fok alá hűtött felületekre helyezték, majd egy ánizsillatú szerves vegyülettel, anizollal vonták be az apró élőlényeket. Ezután fókuszált elektronnyaláb segítségével mikromintákat, négyzeteket, vonalakat, pontokat, sőt még egy egyetemi logót is rajzoltak rájuk. A nyalábnak közvetlenül kitett fagyott anizolréteg egy új kémiai vegyületet hozott létre, amely a medveállatkákhoz tapadt. Ezt követően vákuum alatt szobahőmérsékletűre melegítették a kis élőlényeket, amelyeken megmaradt az új vegyi anyag által létrehozott mintázat.
A tetoválások első pillantásra nem tűntek befolyásoló tényezőnek az újraélesztett ízeltlábúak életképességére, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy csupán 40 százalékuk élte túl ezt a beavatkozást. A szakértők azonban optimisták, és úgy vélik, hogy a túlélési arány finomabb módszerek alkalmazásával javítható.
Az ACS Publications folyóiratban részletezett tanulmány végkövetkeztetése szerint ezt a módszert mikroelektronikai elemek vagy érzékelők élő szövetre nyomtatására is lehetne használni. "Ez a megközelítés új ismereteket nyújt a medveállatkák ellenálló képességéről, és potenciális alkalmazási lehetőségeket kínál a krioprezervációban (a biológiai anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten történő tartósításának gyakorlatában), a biomedicinában és az asztrobiológiában" - írták a kutatók a tanulmányban. Azt is hozzátették, hogy a mikro-/nanogyártási technikák élő szervezetekkel való integrálása segítheti a bioérzékelés, a biomimetika (a természet folyamatainak utánzása) és az élő mikrorobotika fejlődését. Ráadásul ezt a technológiát ki lehet terjeszteni a módszert különféle élő szervezetekre, beleértve a baktériumokat is.
