Z. Kárpát Dániel rámutatott arra, hogy a már befejezett devizakölcsön-szerződések érintettjeit is megkárosították, és hangsúlyozta, hogy velük szemben is igazságos elszámolásra lenne szükség. - Alfahir.hu

Orbán Viktor is kifejtette véleményét a devizakárosultak helyzetéről: arra biztat mindenkit, hogy indítsa el a saját peres eljárását!

Kérem a kormányt, hogy ne engedje, hogy a bankok érdekei domináljanak, és ne folytassa a bankárkormányzás politikáját!

- A keddi napirend előtti felszólalásában Z. Kárpát Dániel a parlamentben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete összhangban áll az Európai Unió Bírósága (EUB) döntésével. Az ítélet szerint egy 2008-ban felvett devizahitel esetében az adóstól csupán a tőkerészt követelhették volna, míg a felhalmozott kamatok, a jegybanki kamatokkal növelve, visszajárnak a hitelfelvevő számára.

A jobbikos politikus arra is felhívta a kabinetet, hogy ne próbálja meg a devizakárosultak ügyét afelé a néhány ezer ügy felé eltolni, amelyek még folyamatban vannak.

"Azt is átverték, aki végtörlesztett. Azt is átverték, aki az eszközkezelő ügyfele volt. Azt is átverték, akit kilakoltattak, és azt is átverték, akinek megromlott az egészsége vagy éppen elveszett az élete" - hangsúlyozta az ellenzéki honatya.

Z. Kárpát különös hangsúlyt fektetett,

a már lezárt szerződések alanyait is átverték, és az EUB döntése értelmében velük is tisztességesen el kellene számolni.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hogy azok, akik kedvezőbb családi körülményekkel bírnak, és ennek köszönhetően végtörlesztéssel megszabadultak a hitelszerződésüktől, nem irigylik őket, viszont...

az Orbán-kormány őket is átverte, mert 160-165 forintos árfolyamon vették fel a hitelt, és egy sokkal kedvezőtlenebb árfolyamon tudták visszafizetni, a különbözet pedig visszajár.

Rámutatott, hogy az EUB döntése alapján a helyzet világossá vált: a megszerzett tőkeösszeget kötelesek vagyunk visszafizetni, viszont...

sem kamatról, sem árfolyamkockázat áthárításáról nem lehet szó!

Z. Kárpát véleménye szerint az "első fecske" üzenete a hitelkárosultak számára az, hogy "igenis létezik remény". Ez a remény nem csupán a néhány ezer adóst érinti, akinek az ügye folyamatban van, hanem mindenki számára lehetőséget ad arra, hogy bízzon egy korrekt elszámolásban. A képviselő megdöbbentőnek tartja, hogy a kormány a forintosítást sikertörténetnek tekinti. "Önök azt sugallják a 165 forinton hitelt felvevő embereknek, hogy az 256 forinton történő átváltás és a túlzott mértékű visszafizetés az indokoltnál, valami sikeres dolog!" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt nem menti az a tény sem, hogy a svájci frank árfolyama még magasabbra emelkedett a későbbiekben.

Z. Kárpát egy alternatív megközelítést alkalmazva rámutatott, hogy ha a frank árfolyama kedvezőbb lett volna, akkor a mindenkori kormányok már előre biztosították a lehetőséget az egyoldalú szerződésmódosításra. Ez lehetővé tette volna a kamatok és költségek teljes áthárítását, ami a pénzintézetek számára egyértelműen előnyös helyzetet teremtett volna.

Nincs olyan jogszabály vagy etikai norma, amely igazolni tudná, hogy valaki 30 milliót vett fel, 109 milliót adott vissza, és most, júliusban el kell hagynia az otthonát.

- hangsúlyozta a Jobbik képviselője, aki hozzátette, hogy az Orbán-kormány 2010 óta 37 ezer ember otthonából való kiürítéséért viseli a felelősséget.

Z. Kárpát úgy nyilatkozott, hogy a hibás termék forgalomból való kivonását már régebben meg kellett volna lépni. Hangsúlyozta, hogy ha egyszer már elkövették ezt a súlyos hibát, akkor most már ideje szembenézni a következményekkel. Ennek fényében a Jobbik előterjesztette a Lex Marczingós törvényjavaslatot a parlament elé. Kifejezte elismerését több kormánytag nyitottságáért a javaslat megvitatására, és azt kívánta, hogy a teljes kabinet és a kormánypártok is támogassák az előterjesztést.

A jobbikos képviselő hangsúlyozta, hogy a felelősség nem az államot vagy az adófizetőket terheli a hibás termékek kapcsán, hanem a pénzintézeteknek kell vállalniuk a következményeket.

"Fizessenek a pénzintézetek!"

- hangsúlyozta Z. Kárpát, megjegyezve a szektor évi 2 ezer milliárd forintos profitjából bőven kijönne ez a rendezés.

A kormányt ismételten arra szólította fel, hogy ne várjon a Kúria jogegységi határozatának megszületésére. Mivel a legfőbb bírói fórum döntése bizonytalan, addig is sürgette, hogy minden devizahitelhez kapcsolódó végrehajtást és kilakoltatást azonnal állítsanak le.

Répássy Róbert miniszterhelyettes válaszában említést tett az 500 ezer családra, akik kihasználták a devizahiteltől való megszabadulás különböző lehetőségeit. (Ez a kérdés egyébként az Európai Unió Bírósága által is elítélésre került, mivel ellentétes a közösségi joggal - a szerk.) Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy ügyvédként ő nem vállalna olyan ügyeket, ahol valaki egy lezárt szerződés után próbálna meg bármilyen összeg visszaigénylésére.

Répássy kifejezte háláját a kormánypárti képviselők felé, amiért támogatták a kormány forintosítási javaslatát. Hozzátette, hogy azok a néhány ezer ember, akiknek ügyében még folyamatban van a jogi eljárás, lehetőséget kapnak arra, hogy az EUB ítélete alapján elszámolásra kerüljenek.

Kedden délután, az azonnali kérdések órájában Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki képviselő, a miniszterelnök figyelmét a devizakárosultak helyzetére irányította. Kijelentette, hogy a parlamentnek sürgősen szüksége lenne a családi csődvédelmi rendszer kibővítésére, valamint a meglévő devizás törvények alapos felülvizsgálatára. Legfőképpen azonban azt emelte ki, hogy elengedhetetlen a megfelelő jogi keretek megteremtése a károsultak támogatására, hogy valódi megoldásokat találjanak a nehézségeikkel küzdő családok számára.

A tömeges perek megelőzése érdekében fontos, hogy a bankok átlátható és korrekt módon számoljanak el a károsultakkal.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy "mindent megtettek, amit csak lehetett", majd kiemelte a végtörlesztés, az árfolyamgát, a Nemzeti Eszközkezelő, a magáncsőd intézménye és a forintosítás jelentőségét.

"A szükséges jogszabályok elégségesek" - mondta a kormányfő, majd utalt arra, meg is született az első bírósági ítélet, a bírósági eljárásoknak kell végigmenniük. A miniszterelnök szerint az egyedi, konkrét ügyeket a bíróságnak kell megvizsgálnia, mert sem általános felmentést, sem általános súlyosbítást nem tud jogszabállyal létrehozni.

"Egyetlen megoldás van: aki érintett, és úgy gondolja, hogy igazságtalan helyzetbe került, fölhasználva a most megnyílt jogi lehetőséget a bírósághoz kell, hogy forduljon"