Félmillió hektárnyi kukoricamező tűnt el - vajon a szója lehet a megoldás?


Dr. Tarnawa Ákos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének elismert docense úgy véli, hogy a szója és a kukorica nem konkurálnak egymással, hanem inkább kiegészítik egymás erősségeit. A sikeres termesztésük érdekében azonban elengedhetetlen a mélyreható szakmai tudás és a megfelelő öntözési technikák alkalmazása.

A kukorica csökkenése új megoldások keresésére ösztönöz minket.

- Alternatív megoldásokra van szükség a kukorica helyett - hangsúlyozta a docens, aki rámutatott, hogy a 15 évvel ezelőtti 1,3 millió hektáros kukoricaterülethez képest a jelenlegi 800 ezer hektár már komoly aggodalomra ad okot. A félmillió hektáros terület kiesése sürgető problémát jelent a magyar mezőgazdaság számára.

Tarnawa Ákos hangsúlyozta, hogy a cirok a logikai helyettesítő növény, és bár a vetésterülete valóban növekszik, még mindig messze van attól a szinttől, ami az űr betöltésére elegendő lenne. Ezzel ellentétben a szója már a hatvanas évek végén technológiailag elismert növény volt, hazai termesztése pedig folyamatosan egyre erősebb alapokra épül.

- A szójatermesztés lehetőségei adottak, csak meg kell ragadni őket - mondta. - Már a hatvanas-hetvenes években kidolgozták a szükséges technológiákat, új fajtákat honosítottak meg, és sikeresen megoldották a rizóbiumoltás kérdését is. Azonban a sertésállomány csökkenése miatt a fehérjenövény iránti kereslet is visszaesett. Most viszont a helyzet megváltozott, és a szója újból a figyelem középpontjába kerülhet.

A Duna Szója-projekt egy különleges kezdeményezés, amely a fenntartható mezőgazdaság és a helyi termelés népszerűsítésére összpontosít. Célja, hogy támogatást nyújtson a térség gazdáinak, lehetőséget teremtve számukra, hogy szójaültetvényeiket fenntartható módon, környezetbarát technológiák alkalmazásával műveljék. E projekt keretein belül a helyi farmerek nemcsak új ismereteket szereznek, hanem hozzáférhetnek a legmodernebb mezőgazdasági gyakorlatokhoz is, amelyek segítenek növelni a termelés hatékonyságát. A Duna Szója-projekt nem csupán gazdasági szempontból jelentős, hanem hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a helyi közösségek megerősítéséhez is. Ezenkívül elősegíti a fenntartható élelmiszerellátási lánc kialakítását, amely jótékony hatással van a környezetre és az emberek egészségére. A projekt célja, hogy a szója termesztése révén csökkentse a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és alternatív fehérjeforrásként szolgáljon az állattenyésztés számára. A Duna Szója-projekt tehát egy holisztikus megközelítést képvisel, amely a gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe veszi, és inspiráló példaként szolgál a jövő fenntartható mezőgazdasági gyakorlatainak kialakításához.

A 2015-ben kezdődött Duna Szója-projekt célkitűzése az volt, hogy Magyarországon a szója vetésterülete meghaladja a 100 ezer hektárt.

A GMO-mentesség azonban önmagában nem hozott előnyt, mert a piacot nem érdekelte a minőségi magyar szója, nem volt hajlandó többet fizetni érte

- magyarázta a szakember.

A kezdeti lelkesedés ellenére számos termelő szembesült csalódással.

- Sokan azt gondolták, a szóját úgy kell vetni, mint a kukoricát - fogalmazott -, pedig a két növény termesztéstechnikája alapjaiban különbözik. Akik nem oltották be a magot a megfelelő baktériummal, nem is számíthattak jó termésre. Emiatt sokan ki is léptek a programból, és csak mintegy 65 ezer hektáron maradt meg a szója.

Az utóbbi években a szója iránti érdeklődés újra fellendült: a vetésterület már meghaladta a 100 ezer hektárt, és Tarnawa Ákos véleménye szerint a kultúra reálisan 120 ezer hektár körüli stabil pozíciót érhet el a hazai agrárstruktúrában.

Dr. Tarnawa Ákos - Fotó: MATE

A szója valódi próbatétele: a víz.

A docens véleménye szerint a szójatermesztés legfőbb kihívása abban rejlik, hogy ez a növény a monszun éghajlat sajátosságait igényli, ahol a meleg és párás környezet jellemző. Ezzel szemben Magyarországon a nyári forróság egyre inkább száraz, ami megnehezíti a szójatermesztés sikerességét.

- A szóját rendszeresen öntözni szükséges - emelte ki. - Ha megfelelően látják el vízzel, a termés akár meg is kétszereződhet. De az öntözés nem csupán annyiból áll, hogy vizet pótolunk: technológiai precizitás nélkül inkább kárt okoz, mintsem előnyöket nyújt.

Tarnawa véleménye szerint a szója öntözésének két fő célja van: az egyik a vízhiány kompenzálása, a másik pedig a virágzás időszakában a mikroklíma optimalizálása.

- A virágzás és megtermékenyülés idején magas relatív páratartalomra van szükség - magyarázta. - Ezt a nyári szárazságban csak apró, gyakori öntözésekkel lehet biztosítani. Ilyenkor nem baj, ha a víz elpárolog, mert épp ezzel teremtjük meg a párás mikroklímát.

Egyúttal figyelmeztetett arra is, hogy a nem megfelelő öntözés komoly problémákat okozhat. A túl párás környezet pedig ideális táptalaja a baktériumos betegségeknek, és ha az öntözést nem a megfelelő időpontban végezzük, akár az egész termés elpusztulhat.

A magyar szója leginkább takarmányként hasznosul.

A docens véleménye szerint a magyar szója legjelentősebb alkalmazási területe továbbra is a takarmányozás marad, míg az élelmiszeripari feldolgozásban szinte elenyésző a szerepe.

- Magyarországon nem állítanak elő jelentős mennyiségű tofut vagy fermentált szójakészítményeket - nyilatkozta. - Az élelmiszeripari felhasználásra szánt szóját exportáljuk, míg a hazai termelés teljes egészét takarmányként használják fel.

Megkülönböztette a magyar és a dél-amerikai szója típusokat is.

- Itthon nem az olajat sajtoljuk ki, hanem az egész szemet hasznosítjuk, ami miatt a fehérjetartalom viszonylag alacsonyabb. Viszont ha az olajat eltávolítanánk, akkor a fehérjetartalom megegyezne az importált szójadarálékéval - fejtette ki. - Tehát a magyar szója nem rosszabb, csupán más: egy teljes értékű takarmány, amely az olajjal együtt kerül felhasználásra.

A jövő: egy új világ, ahol a kukorica és a szója szorosan összefonódik. Képzelj el egy tájat, ahol ezek a növények nem csupán egymás mellett nőnek, hanem harmonikusan együttműködnek, gazdagítva a talajt és fenntartva az ökoszisztémát. E két alapvető növény nemcsak táplálékforrásként szolgál, hanem új lehetőségeket is teremt a fenntartható mezőgazdaságban. A kukorica és a szója együttes termesztése nemcsak a hozamokat növeli, hanem hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez és a környezeti hatások csökkentéséhez. A jövő mezőgazdasági tájának alapkövei lehetnek, amelyek új utakat nyitnak a fenntartható fejlődés felé.

Dr. Tarnawa Ákos véleménye szerint a szója nem csupán egy lehetőség, hanem a jövő mezőgazdasági vetésszerkezetének meghatározó összetevője lehet.

- A kukorica nem fog visszatérni az 1,3 millió hektáros szintre - állítja. - A vízhiány miatt csak öntözéssel lehetne fenntartani, de ha öntözzük, akkor a kisebb területről is ugyanannyi termést hozunk, mint régen. Azaz a termelési költségek nőnek, de a bevétel nem. Ezért a hazai vetésszerkezet átalakulása elkerülhetetlen.

A docens véleménye szerint a jövő egyik ígéretes iránya a kukorica és a szója rotációja az öntözött területeken. Ez a megközelítés a vetésváltás elvén alapul, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt az Egyesült Államokban is alkalmazzák.

"Az ottani hatalmas területeken folyamatosan váltakoznak a növények, és ez a rendszer jól működik" – fogalmazott. "Nálunk is ez lehet a jövőbeli stabil és fenntartható megoldás."

Indexkép: Pixabay A Pixabay egy lenyűgöző platform, ahol a felhasználók ingyenesen hozzáférhetnek milliónyi, jogdíjmentes fényképhez, illusztrációhoz és videóhoz. Az oldal széles választékban kínál kreatív tartalmakat, amelyek tökéletesen illeszkednek bármilyen projektbe, legyen szó blogbejegyzésről, üzleti prezentációról vagy közösségi média posztokról. A Pixabay közössége folyamatosan bővül, így mindig új és izgalmas műveket találhatunk. Engedjük szabadjára a kreativitásunkat, és fedezzük fel a vizuális tartalmak világát e nagyszerű platform segítségével!

Related posts