Nem lesz könnyű feladat az osztályozó mérkőzés bevezetése a labdarúgás élvonalában - Íme, az NB II-es csapatok reakciója.
Elhunyt Budapest népszerű vegán kifőzdéjének alapítója, így sajnos végleg befejezi működését az étterem.
Az ötlet nem új, hiszen már tavaly is téma volt és akkor is így döntöttek az élvonal képviselői, ám akkor nem sikerült keresztülvinni a javaslatot. Most is - ahogy egy évvel ezelőtt - teljes az összhang az NB I-esek között, vagyis mind a tizenkét csapat támogatta az ötletet.
Nagy kérdés, hogyan reagálnak erre az NB II-es csapatok, akik most ellenérdekelt pozícióban vannak a rendszerben. Számukra az osztályozós rendszer nem kedvező, hiszen ennek következtében egy közvetlen feljutó helyet kockáztatnának. Ráadásul a szakértők véleménye szerint az alacsonyabb osztályból érkező csapatok sokkal kevésbé valószínű, hogy győzzenek egy kiélezett mérkőzésen, mint a magasabb ligában szereplő ellenfeleik. Ez a helyzet látszólag megoldhatatlan ellentmondást hordoz magában.
A helyzet rendezésének kulcsa az MLSZ elnökségénél rejlik. A folyamat úgy zajlik, hogy a klubok vezetői által benyújtott javaslatokat az NB I-es bizottság terjeszti elő, majd ezeket eljuttatják a döntéshozókhoz. Ők pedig a saját megítélésük alapján hoznak végső döntést a kérdésről.
- Fel fogom keresni az NB II-es bizottság elnökét, és javaslom, hogy üljünk le egyeztetni a felmerült kérdésről - nyilatkozta Haraszti Zsolt a Blikk érdeklődésére. Haraszti, aki a Paks ügyvezetője, emellett az élvonalbeli klubokat képviselő testület vezetői feladatát is ellátja.
A második liga ügyeit érintően Nagy Miklós, a Vasas labdarúgócsapatának vezetője, fontos szerepet játszik a tárgyalásokban, mivel ő irányítja a másodosztályú csapatok bizottságát. E minőségében szükséges, hogy egyeztessen az NB II-esek vezetőjével a felmerülő kérdések és lehetőségek kapcsán.
Nagy Miklós, az NB II-es Bizottság elnöke, kifejezte aggályait az NB I-es klubok azon javaslatával kapcsolatban, miszerint a jelenlegi két kieső helyett csupán egy csapat esne ki az élvonalból, míg az utolsó előtti osztályozót az NB II második helyezettjével játszanák. Szerinte ez a megközelítés nem tükrözi a valóságot, hiszen az NB I és NB II között számos lényeges eltérés van. A támogatási rendszerek, a klubok költségvetése, valamint a fiatal játékosok szerepeltetésére vonatkozó szabályok mind-mind különböznek. Míg az NB I-ben lehetőség van külföldi játékosok szerepeltetésére, addig az NB II-ben ez nem lehetséges, így az osztályozó mérkőzés nem biztosítana egyenlő esélyeket a csapatok számára. Nagy hangsúlyozta, hogy ez az ő személyes véleménye, de a következő héten esedékes bizottsági ülésen a többi klub vezetőjének nézeteit is megismerhetik. Az MLSZ elnöksége pedig jogosult a végső döntéseket meghozni a versenyrendszerről.
Úgy fest, hogy a két osztály bizottsága között nem vár ránk egyszerű egyeztetés. A nagy kérdés, hogy az MLSZ elnöksége előtt az NB I-es vagy az NB II-es csapatok tűnnek erősebbnek.
A magyar labdarúgás világában az osztályozók nem csupán rutin, hanem hagyományok szövevényes hálója. 1989 és 1998 között évente megvívták az élvonalbeli csapatok a kiesés elkerüléséért vívott csatát, ahol a legjobb másodosztályú együttesekkel mérkőztek. Érdemes megemlíteni, hogy a Vasas, a Bp. Honvéd és az Újpest is épphogy megmenekült a szégyenletes búcsútól, ám a lila-fehéreken kívül a másik két ikonikus csapat jelenleg is az NB II küzdelmeiben vesz részt. Manapság több ligában is lebonyolítanak rájátszást, hiszen az NB III-ban négy csapat hódítja el a bajnoki címet, de csak kettőnek nyílik meg az út a magasabb osztály felé. Ráadásul a megyei bajnokoknak is meg kell vívniuk a maguk harcát, hogy kiderüljön, ki lehet a következő harmadosztályú szereplő.
